Visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12-ről 18 millió forintra – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Lehetséges ez egyáltalán? És mi lesz azokkal, akik tavaly átlépték a 12 milliós értékhatárt, de a 18 milliót nem? – Niveus kommentár.
Bár az adózási szabályok módosítására szigorú követelmények vonatkoznak, ezek általában az adózókra hátrányos rendelkezések bevezetése tekintetében kötik meg a jogalkotó kezét. A legfontosabb előírás a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben található, e szerint a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.
Az adót csökkentő, adómentességet bővítő és más kedvezményeket adó rendelkezésre viszont ez a szabály nem vonatkozik, adót akár visszamenőlegesen is el lehet törölni.
Mivel az alanyi áfamentesség értékhatárának növelése vitathatatlanul kedvezmény-szabály, így nincs elvi, sem gyakorlati akadálya a visszamenőleges bevezetésének.
“Az egyetlen technikai problémát azoknak az esete jelentheti, akik tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem” – mondja Bagdi Lajos, a Niveus partnere. Az általános szabályok szerint ők idén áfakötelesek, tehát minden idén kiállított számlájuk áfát kell, hogy tartalmazzon, ráadásul az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatnak újra alanyi áfamentességet.
Éppen ezért amikor a múltban emelték meg az alanyi áfamentesség értékhatárát, akkor gondolva az ilyen vállalkozókra, egy rendkívüli alanyi áfamentesség választási lehetőséget is biztosítottak azoknak, akik a korábbi értékhatárt átlépték, de a megemeltet nem. Így 2019-ben, amikor az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintra emelték, akkor kivételesen azok is választhattak áfamentességet, akiknek 2018-ban az árbevételük több, mint 8, de kevesebb, mint 12 millió forint volt.
Kérdés, hogy ezt jelen esteben hogyan tervezik megvalósítani. Ugyanis azok, akiknek az árbevétele korábban 12-18 millió forint között volt, idén értelemszerűen áfás nyugtát vagy számlát kellett, hogy kiállítsanak. Vajon nekik is lesz lehetőségük az áfamentesség választására? És akkor ők mit csináljanak a korábban kiállított nyugtákkal, számlákkal? Az összeset módosítaniuk kell és visszakapják az áfát? Ráadásul az áfát beszedték a vevőiktől, tehát úgy lenne igazságos, ha azt vissza is kellene fizetniük. Ez nagyjából lehetetlennek tűnik.
“Végső soron azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy valamilyen szokatlan átmeneti rendelkezéssel kezelik ezt a helyzetet. Kíváncsian várjuk a jogszabály pontos szövegének megjelenését” – teszi hozzá Bagdi Lajos.
MKIK: Nagy segítség a kisvállalkozóknak az áfamentesség határának 50 százalékos emelése
“Nagy segítség a kisvállalkozóknak az áfamentesség határának 50 százalékos emelése, összhangban van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslataival” – közölte az MKIK pénteken.
Tavaly év végén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke együttműködési megállapodást írt alá, amely a magyar vállalkozások fejlesztésének támogatását tűzte ki célul. “A miniszter már akkor elismerően szólt az MKIK minimálbér kutatásának gyorsjelentésében publikált javaslatcsomagjáról, amelyben a kamara új vezetése között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának megemelését javasolta 12 millióról 18 millió forintra” – írja az MKIK közleményében.
Nagy Elek a közleményben kiemelte, a miniszteri bejelentés meghaladja várakozásaikat, hiszen az áfahatár felemelését két lépcsőben javasolták.
Az azonnali, visszamenőleges hatályú intézkedést nagyon fontos lépésnek tartják a kkv-szektor támogatásában, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része az idei évben várhatóan már szeptember-október környékén elérte volna a 12 milliós határt. “Így viszont teljesítményük további fenntartásával a GDP utolsó negyedéves növekedési üteméhez is jelentős mértékben hozzá tudnak járulni” – tette hozzá a kamara elnöke.
Az MKIK közleményében kitért arra, hogy
az NGM kisvállalkozásokat segítő döntése a vállalkozók szűk körének – például a tavaly 12 és 18 millió forint közötti árbevételt elérő vállalkozásoknak – egy egyszeri plusz adminisztrációs feladatot jelenthet majd, amit azonban kellőképpen kompenzál az áfamentesség határának emelése.
Ezeknek a speciális eseteknek a vállalkozásbarát részletszabályozására a kamara javaslatcsomagot küld a kormány számára.
