A 2025. január 20-án visszatérő régi-új elnök protekcionista politikája éles szakítást jelent a világot negyedszázadon át uraló globális szabadkereskedelmi konszenzussal. A változások volumenét jól érzékelteti, hogy míg a távozó Biden-adminisztráció továbbra is a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” megőrzésének fontosságát mantrázza, Trump már Grönland megszerzéséről, sőt Kanadának az Egyesült Államokba való felvételéről beszél. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda magyarországi szakértői összefoglalták, milyen hatással lehet a nemzetközi gazdasági jogra a második Trump-elnökség.
USMCA: Az államok gazdasági szuverenitásának erősítése
Már Trump első elnökjelölti kampányának is az egyik fő üzenete az Egyesült Államok által megkötött szabadkereskedelmi egyezmények felülvizsgálata volt. Hatalomra kerülése után Trump azonnal felmondta az Obama-kormányzat által frissen aláírt, de még nem ratifikált Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodást, majd újratárgyalta az évtizedek óta hatályban lévő Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, a NAFTÁ-t.
A NAFTA helyébe lépő Egyesült Államok-Mexikó-Kanada Megállapodás (USMCA) – mely Trump első elnöki ciklusának utolsó évében lépett hatályba – új kereteket szabott az észak-amerikai kereskedelemnek, és növelte a fogadó államok mozgásterét a nemzetközi befektetések szabályozására. Ezek közül talán legfontosabb a befektetők által igénybe vehető nemzetközi vitarendezési mechanizmus hatókörének korlátozása volt.
A NAFTA lehetőséget adott a külföldi befektetőknek, hogy kártérítést követeljenek a fogadó államtól, ha úgy vélték, hogy az adott állam intézkedései közvetlenül vagy közvetve sértik a befektetéseiket.A NAFTA ezeket a vitákat – más modern befektetési egyezményekhez hasonlóan – nemzetközi választottbíróságok hatáskörébe utalta. A rendszer kritikusai szerint a mechanizmus korlátozta az államokat legitim társadalompolitikai és környezetvédelmi céljaik megvalósításában.
A USMCA jelentősen átalakította ezt a rendszert: Mindenekelőtt jelentősen szűkült az igénylők és az érvényesíthető igények köre. Bizonyos kivételektől eltekintve a befektetők csak akkor nyújthatnak be keresetet, ha a fogadó állam nyíltan kisajátítja befektetésüket vagy más befektetőkhöz képest hátrányosan kezeli őket. A NAFTA alatt leggyakrabban felhívott jogalapok – az ún. „közvetett kisajátítás” és a „méltánytalan bánásmód” például arra hivatkozva, hogy a befektetés remélt jövedelmezősége a támadott kormányzati intézkedések hatására csökkent – már csak a befektetők szűk köre számára érhetők el.
A USMCA eljárási korlátokat is felállított. Bizonyos kivételektől eltekintve ugyanis a befektetőknek, mielőtt nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményeznének, ki kell meríteniük minden hazai jogorvoslati lehetőséget, vagy legalábbis meg kell várniuk, hogy a hazai bírósági eljárás megindításától számítva legalább 30 hónap elteljen.
Bár a reform radikálisnak tűnik, az mégsem párhuzamok nélküli. Épp ellenkezőleg:
a befektetési választottbíráskodás korlátozása ezzel egy időben az Európai Unióban is öles léptekkel haladt előre olyannyira, hogy a USMCA hatályba lépésével szinte egy időben az EU tagállamai is felmondták egymással kötött befektetésvédelmi egyezményeiket.
A WTO Fellebbviteli Testületének válsága
A Trump-éra protekcionista tendenciái azonban nemcsak a USMCA keretén belül érvényesülnek, hanem a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) kapcsolatos amerikai attitűdök révén globális szinten is megmutatkoznak. A WTO Fellebbviteli Testülete (Appellate Body), amely az államok közti kereskedelmi viták elbírálásának végső fóruma lenne, 2019 óta működésképtelen, mivel sem a Trump-, sem a Biden-adminisztráció nem nevezett ki új tagokat a testületbe. Ez a helyzet több súlyos következménnyel jár.
A Fellebbviteli Testület működésképtelensége miatt a WTO vitarendezési mechanizmusának hatékonysága súlyosan megkérdőjeleződött. A rendszer ugyanis formálisan nem szűnt meg, így nincs akadálya annak, hogy egy kereskedelmi vitát első fokon elveszítő fél az eljáró panel döntésével szemben a Fellebbviteli Testülethez fellebbezzen, és ezzel az elsőfokú döntés végrehajthatóságát elodázza. Bírák hiányában azonban az ügy soha nem jut el a másodfokú elbírálásig, így a döntés soha nem válik végrehajthatóvá.
Az intézményes jogérvényesítési mechanizmus leépülése arra ösztönzi az államokat, hogy kereskedelmi konfliktusaikat unilaterális intézkedésekkel kezeljék, például vámokat vagy egyéb szankciókat vezessenek be a gazdasági érdekeiket sértő más államokkal szemben. Ez természetesen aláássa a globális szabadkereskedelem alapelveit, és növeli a protekcionizmusra való hajlamot.
A WTO előtti vitarendezés a Fellebbviteli Testület válsága ellenére nem szűnt meg, sőt a rendszer megmentésében érdekelt szereplők – például az Európai Unió – még egy alternatív fellebbviteli fórumot is létrehozott az egymás közti kereskedelmi vitáik hatékony kezelésére.
A befektetési vitarendezés korlátozásához hasonlóan azonban itt is egyértelmű trendről beszélhetünk. A WTO Fellebbviteli Testület Trump által megkezdett bojkottját – populista elődje elleni retorikai hadjárata ellenére – a Biden-kormányzat is változatlanul fenntartotta, ahogy a Trump által bevezetett kereskedelmi vámok többségét is. Az Egyesült Államok együttműködése nélkül pedig csak idő kérdése, hogy mikor szakadnak szét végleg a globális kereskedelmet összekapcsoló liberális rend szálai.
Következtetés
„Az Egyesült Államokból kiinduló, de a világ többi részébe is továbbgyűrűző protekcionista nyomás új kihívások elé állítja a nemzetközi kereskedelmet, amely egyre inkább a fragmentáció irányába halad. Trump visszatérése felerősíti azokat a tendenciákat, amelyek már évek óta kirajzolódni látszanak: az államok szabályozási hatáskörének a globális befektetők rovására történő erősödése és a multilaterális kereskedelmi rendszer megingása. Ebben a változó környezetben a befektetők és a kereskedelmi partnerek egyaránt kénytelenek lesznek újragondolni stratégiáikat – és felkészülni a jogérvényesítés eddig nem látott kihívásaira” – zárja gondolatait Novák Zoltán, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda partnere és vitarendezési szakértője.
