“Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen” – szögezte le Ifj. Lomnici Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont tudományos igazgatója hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. “A hivatalokkal, állami intézményekkel, állami köztisztviselőkkel, magas közjogi méltóságokkal szembeni direkt, adott esetben törvénytelen támadások aláássák hazánkban a köznyugalmat, a közbiztonságot, az instabilitás terjedését szolgálják” – figyelmeztetett az alkotmányjogász.
Lomnici Zoltán Ifj. nemzetközi példaként elmondta, hogy
a német szabályozásban az államfő becsmérlése címszó alatt büntetőjogi tényállás van hatályban, amely három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
“Sőt magas közjogi méltóságokkal szembeni kommentek kapcsán 1600 és 600 eurós büntetést szabtak ki az Olaf Scholz kancellárt és Annalena Baerbock külügyminisztert bírálóknak” – tette hozzá.
Az Egyesült Államokban például területileg határolják el és védik magas közjogi szereplők nyilvános eseményeit – mondta.
“A tiszteletlenség, az agresszív viszonyulás az államszervezethez, az államszervezet intézményeihez, az egyes hivatalokhoz újszerű a magyar politikában, ennek a sötét gyakorlatnak az elterjedése a közéletben aláássa a köznyugalmat és a közbiztonságot, így nagyban veszélyezteti Magyarország stabilitását” – hangsúlyozta Ifj. Lomnici Zoltán.
Saul Alinsky, Gene Sharp és Szrgya Popovics munkásságára utalva emlékeztetett: kiforrott, részletes irodalma van annak, hogyan kell az államiságot megrendíteni. Ennek hatékony eszköze a köztársasági elnök elleni támadás mellett az előrehozott választás követelését is.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt mondta,
“Sulyok Tamás köztársasági elnök nemcsak eleget tesz az alaptörvényben rögzített kötelezettségének, miszerint megtestesíti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, hanem megválasztása óta méltóképpen képviseli az államfői hivatalt.”
A tudományos igazgató szerint “a köztársasági elnököt ért támadás nem kritika, hanem rosszízű személyeskedés, amely ráadásul egy parlamenten kívüli politikai erő vezetőjétől hangzott el.”
Utalt rá, hogy a magyar közjogi rendszerben egy európai parlamenti képviselő nem tekinthető olyan súlyúnak, mint egy olyan párt képviselője, amelynek van valódi, tényleges képviselete a magyar Országgyűlésben.
