Meglepően nyugodt év volt a 2024-es a jogalkotás terén, de így az utolsó napokra jutott a Magyar Közlöny éves terjedelmének majdnem az ötöde, illetve az utolsó 4 munkanapon még 1014 jogszabály módosult.
A Wolters Kluwer Kft. Jogtárának adatai szerint
2024. január 1-je és december 31-e között összesen 1213 (2023-ban 1567) új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely jelentős csökkenés az elmúlt évekhez képest, összképet tekintve közepesnek mondható.
(2022-ben 1446, 2021-ben 1517, 2020-ban 1367, 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabályt alkotott meg a jogalkotó).
A 2024-ben kihirdetett jogszabályok összesen 11.566 oldalnyi Magyar Közlönyben voltak olvashatóak, ami továbbra is trendszerűen alacsonynak mondható. 2023-ban 12.448 oldal, 2022-ben 11.882 oldal, 2021-ben 13.012 oldal, 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tizennégy év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.
A 2024-es évben is folytatódott a veszélyhelyzeti jogalkotás.Ebben viszont jelentős csökkenés figyelhető meg, mivel a 2023-as 202 db és a 2022-es 267 db után, az idei évben összesen 96 db olyan Kormányrendelet született, amit a rendkívüli jogrendre [Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés] hivatkozva alkottak meg. Ez az összes jogszabály 7,9%-a, de ha csak a kormányrendeleteket vesszük alapul (összesen 494), akkor ezek 19,43%-a, vagyis közel 1/5-e veszélyhelyzeti jogalkotás volt.
Megállapítható, hogy a megalkotott kormányrendeletek száma is jelentősen csökkent a tavalyi évhez képest a Jogtár adatai szerint. 2024-ben 494 db kormányrendelet került megalkotásra, szemben a 2023-as 688 darabbal. (2022-ben 637, 2021-ben 832, 2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376). A korábban a Kormányrendeletek tendenciaszerűen magas számához képest a Covid előtti évhez közelített a 2024-ben megalkotott Kormányrendeletek száma.
A Jogtár adatai szerint
2025. első napján 1171 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül
(2024. január 1-jén 1374, 2023. január 1-jén 1917, 2022. január 1-jén ez a szám 782 volt). Ez az évkezdés az elmúlt 13 évet figyelembe véve bár erős, de átlagosnak mondható, és a képzeletbeli dobogóra sem fért fel. 2021. január 1-jén (942), 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686), 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.
Érdemes kiemelni, hogy
2025. január 1-jével „összesen” 656 jogszabály (ez tavaly 697 jogszabály volt) módosult, így bár a jogalkotás üteme csökkent, még mindig jelentős terhet jelent ez a szám azoknak, akik felkészültek szeretnének lenni a változásokból.
Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte. A karácsony előtti és a két ünnep közötti időszakban (december 20-31.),
az év utolsó négy munkanapján összesen 10 Magyar Közlöny jelent meg, összesen 2137 oldal terjedelemben
(2023-ban az utolsó 5 munkanapon 2023 oldal, 2022-ben az utolsó 5 munkanapon 1609 oldal), vagyis az éves közlönytermés 18,5%-a (tavaly 16,25%) erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a december 20-i közlöny december 20-án délután jelent meg a magyarkozlony.hu oldalon, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait új évig végig szerettük volna olvasni és 20-án éjfélkor állunk neki az olvasásnak, akkor naponta 194 oldalt kellett volna elolvasnunk, hogy végezzünk vele. Ha napi 8 óra alvással számolunk, akkor ez minden ébren töltött órában 12,14 oldalnyi jogszabályszöveg elolvasását jelentette volna.
Ezen az utolsó pár napon összesen 1040 jogszabály módosítását rendelte el a jogalkotó (a módosítások egy része már január 1-je előtt hatályba is lépett).
A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy bár nem parlamenti választási évünk volt, mégis az ilyen választási évekre jellemző mennyiségű törvényt alkotott meg az Országgyűlés.
2024-ben összesen 92 törvény (és két Alaptörvény módosítás) született
(2023-ban 122, 2022-ben 81, 2021-ben 151, 2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).
Nem maradtunk idén sem a minisztériumok terén változás nélkül, a Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással 2024. december 31. napján megszűnt, így az ehhez szükséges jogszabálymódosításokat szintén kihirdetésre kerültek az év végével.
Talán már nem nagy meglepetés, de a legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is toronymagasan az Agrárminisztérium volt, igaz most nem 189 rendeletet alkotott, mint 2023-ban, de 80 rendeletével az idei versenyt is megnyerte (2022-ben 161, 2021-ben 51, 2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55). A tárca az év végén idén is belehúzott, hiszen egészen december 19-ig csak 59 rendelete volt, a maradék rendeletet az utolsó 4 munkanapban hirdette ki.
A top háromban az Agrárminisztériumot idén is a Belügyminisztérium követi, aki 65 rendelettel fejezte be az évet (2023-ban 103, 2022-ben 83, 2021-ben 52, 2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46). A tavalyi évhez hasonlóan szintén a harmadik helyen zárt a Nemzetgazdasági Minisztérium és 60 rendeletet alkotott. Ez a szám jövőre vélhetően növekedni fog, hiszen január 1-től a minisztériumba olvadt az a Pénzügyminisztérium, aki a tavalyi 12 rendelete után 2024-ben csak 8 rendeletet alkotott.
Minimális változás figyelhető meg 2024-ben az Energiaügyi Minisztérium 45 rendeletet (2023-ben 52 rendelet) és az Építési és Közlekedési Minisztérium 56 rendeletet (2023-ben 52 rendelet) jegyzett.
Az Igazságügyi Minisztériumbannövekedett a megalkotott rendeletek száma, így a 2023-as 21 rendeletet követően 2024-ben már 50 rendeletet (2022-ben 42, 2021-ben 20 db volt) alkotott, a Honvédelmi Minisztérium azonban a korábbi 49 rendelethez képest 2024-ben csak 26 rendeletet jegyzett (2022-ben 39, 2021-ben 27 db volt). A Külgazdasági és Külügyminisztérium 25 rendeletet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium viszont a korábbi 11 rendeletet követően 2024-ben 39 rendeletet, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 14 rendeletet, a Miniszterelnök kabinetfőnöke 20 rendeletet, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 11, a Tárcanélküli miniszter pedig 7 rendeletet adott ki. A 2023-ban alakult Európai Uniós Ügyek Minisztériuma idén is 2 rendelettel zárta az évet.
Az Alkotmánybíróság a 2023-as évhez hasonlóan 25 határozatot hozott. A Köztársasági elnök 2024-ben 338 határozatot adott ki (2021-ben 646 határozat, 2022-ben 354 határozat, 2023-ban 269 db született). Az Országgyűlés által kiadott határozatok száma a tavalyi 33-ról 29-re csökkent, illetve tovább csökkent a Kormány által hozott határozatok száma is (2021-ben 1012, 2022-ben 696, 2023-ban 621), 457 db határozat született.
Kisebb változások figyelhető meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (23-ról 15-re), a Nemzeti Banknál (67-ről 66-ra) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek számánál (6-ról 12-ra), a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökénél (25-ről 19-re). Az Országos Atomenergia Hivatal elnöke a korábbi 2 rendelet helyett 5 rendeletet adott ki).
