Másodfokú eljárásban nem vehet részt olyan bíró, aki a büntetőeljárás korábbi szakaszában bíróként már határozatot hozott, illetve a határozathozatalban részt vett – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1272/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság a III. rendű terhelt tekintetében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a Kúria Bfv.II.330/2022/27. számú végzését, valamint a Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.282/2021/79. számú ítéletét, és e döntéseknek a III. rendű terheltre vonatkozó részét megsemmisítette.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót költségvetési csalás bűntette miatt ítélték szabadságvesztésre. Az indítványozó az elsőfokú bírósági eljárásban indítványozta, hogy a bíróság a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés engedélyezésére, valamint az ezek eredményének felhasználására vonatkozó nyomozási bírói végzéseket csatolja az iratokhoz, és bocsássa az indítványozó és a védő rendelkezésére. A tanács elnöke az indítványnak először helyt adott, majd döntését bírósági szakmai vezetői utasításra hivatkozva megváltoztatta.
Az indítványozó álláspontja szerint sérültek az alapjogai, mert egyrészről a másodfokú tanácsban előadó bíróként kizárt bíró vett részt, másrészről az ügyben nyomozási bíróként eljáró bíró lett a törvényszék elnöke, aki ebben a későbbi pozíciójában a saját korábbi nyomozási bírói engedélyeiről adta ki a törvényszéki elnöki igazolásokat. Az indítványozó sérelmezi, hogy az iratokhoz való hozzáférés korlátozását a Kúria csak „látszatproblémának” ítélte meg. Álláspontja szerint a Kúria kizárt bíróval kapcsolatos indokolása a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy annak következtében, hogy a korábban meghatározott alkotmányos követelmény alkalmazását az Alkotmánybíróság a folyamatban lévő ügyekben 2017. október 17. napjával elrendelte,
a 2021. március 1. napját követő másodfokú eljárásban nem vehetett volna részt olyan bíró, aki a büntetőeljárás korábbi szakaszában bíróként az ügyben már határozatot hozott, illetve a határozathozatalban részt vett.
Ennek következtében az Alkotmánybíróság álláspontja szerint
az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás részjogosítványa, a pártatlanság sérült azáltal, hogy a másodfokú döntés meghozatalában kizárt bíró vett részt.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott kúriai felülvizsgálati végzésnek és a másodfokú jogerős ítéletnek az indítványozóra vonatkozó részét megsemmisítette.
A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást; Handó Tünde, Márki Zoltán, Patyi András és Salamon László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
