A digitális vagyontárgyak, az élettársak vagyonjoga és több más témával kapcsolatban szükség van a tíz éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítására, ugyanakkor a kódex általánosságban jól vizsgázott a jogalkalmazási gyakorlatban. Így értékelték az állampolgárok mindennapi jogviszonyait szabályozó törvénykönyv első tíz évét a 35. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium előadói. A magyar közjegyzők legjelentősebb éves szakmai rendezvényét idén Balatonfüreden tartották a hétvégén.
A kollokviumot megnyitó beszédében Tóth Zoltán jogalkotásért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a Polgári Törvénykönyv a születéstől a halálig keretbe foglalja az életünket. Értékelése szerint a tíz éve hatályba lépett kódex, apróbb változásokat leszámítva, kiállta az idők próbáját. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan vizsgálja a hatályos joganyag alkalmazhatóságát, egységes érvényesülését. Az ezen dolgozó munkacsoportokban a közjegyzőség képviselői is részt vesznek, és a minisztérium továbbra is számít a munkájukra.
“Egy közjegyző olyan, mint egy háziorvos, az ügyfél jó esetben gyógyultan távozik az irodából” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Ebben a munkában a közjegyzőknek különösen fontos jogszabály a Ptk., amely hatáskörüknek legtöbb elemét szabályozza. A hatályba lépés tizedik évfordulóján szervezett konferencia célja, hogy elismerve a jogalkotó jó szándékát és tudását, a közjegyzők megosszák tapasztalataikat és javaslatokat tegyenek a kódex javításához, csiszolásához, hogy így még inkább szolgálja a társadalmat – foglalta össze a tanácskozás feladatát.
Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára azt hangsúlyozta, hogy a tíz éve hatályba lépett Ptk. nem lehet egy lezárt rendszer, nem szabad, hogy a rugalmasság és a fejlődés gátja legyen. Példaként említette a digitális vagyontárgyakat, amelyeket nem lehet beilleszteni a Ptk. szabályrendszerébe, ettől függetlenül ugyanakkor léteznek.
“A jogalkotó nem rendezett el minden részletkérdést az örökléssel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyvben, a Kúriának abban van szerepe, hogy ilyenkor a kontextusában értelmezze az adott jogi kérdést”
– jelentette ki Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. Előadásában több példát is hozott, amelyben az elmúlt tíz évben a legfelső bírói fórum döntött. Miután a házastársak közös végrendeletét egyoldalúan nem lehet visszavonni, a Kúria megerősítette, hogy
az egyik fél halála után sem módosíthatja a túlélő házastárs a közös végakaratot.
Megállapították, hogy
a kötelesrész ugyanúgy átszáll a kötelesrészre jogosult örökösére, mint minden más kötelmi követelés.
Azt is kimondták, hogy
az örökhagyó akaratát akkor is figyelembe kell venni, ha helytelenül használt jogi kifejezéseket a végrendeletben.
Kövesné Kósa Zsuzsanna, a Kúria tanácselnöke a Ptk. családjogi könyvének új szemléletmódját vizsgálva kiemelte, hogy kódex a korábbinál részletesebben szabályozza a házassági vagyonjogi viszonyokat, és lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy maguk tudják rendezni vagyoni körülményeiket. Ugyanakkor hiányosságként említette meg, hogy az élettársi kapcsolatok szabályozásával adós maradt a jogalkotó, és drasztikus változást hozott azzal, hogy megszűntette az élettársi vagyonközösséget. Erre számos gyakorlati problémát hozott: például egy szétválás eseten a felek már nem emlékeznek arra, hogy egyes használati tárgyakat ki vett meg évekkel korábban.
A tanácselnök a többi között hangsúlyozta azt is, hogy a szülői felügyelet gyakorlásánál jelentős szemléletváltást idézett elő a törvénykönyv azzal, hogy a gyermek érdeke került a középpontba. “Még küzdünk azért, hogy ez az új gondolkodásmód mindenhol megjelenjen a gyakorlatban” – tette hozzá.
Az öröklésben számos ponton jelentős változást hozott a Ptk.
A Polgári Törvénykönyv számos jelentős változást hozott az öröklésben, hozzáigazítva a szabályozást a folyamatosan változó társadalmi viszonyokhoz.
- Az elhunyt házastársa a törvényes öröklési rend szerint már nem a hagyaték felét, hanem egy gyermekrészt örököl. Az elhunyt tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de az özvegynek holtig tartó haszonélvezeti joga lesz.
- Csökkent a kötelesrész mértéke, amely már nem az egy örökösre jutó hagyatékrész fele, hanem harmada. Erre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője tarthatnak igényt, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének, de az örökhagyó végintézkedéssel kizárta őket az öröklésből. Itt érdemes figyelembe venni azt, hogy ha az örökhagyó 2014. március 15., azaz a törvénykönyv hatályba lépése előtt készítette a végrendeletét, akkor még a régi szabályozás szerint számítandó a kötelesrész.
- Míg korábban leszármazók hiányában az egész hagyatékot a túlélő házastárs örökölte, az új szabályozás az örökhagyó szüleit is állagörökössé tette.
- A házaspárok együtt, egy közös végrendeletben dönthetnek arról, mi lesz hagyatékukkal az egyik és a másik fél halála után. Ha a közös végrendelet megalkotása után gyermekük születik, vagy gyermeket fogadnak örökbe, akkor ezt a változást a közös végrendelet hatálya szempontjából figyelembe kell venni.
- Az új Polgári Törvénykönyv lehetővé tette az utóöröklést. Utóörökös megnevezésével befolyásolni lehet, hogy az örökös halála után kihez kerüljön a megörökölt vagyon, az ugyanis az örökös halála után automatikusan az utóörökösre száll. Utóörököst azonban csak kivételes esetekben lehet nevezni.
- Változást hozott a szabályozás az öröklési szerződéseknél is. Öröklési szerződésnek ismeri el az olyan szerződést is, amelyben az örökhagyó kizárólag a gondozása fejében teszi örökössé a szerződő felet. Emellett az örökhagyó már nemcsak a saját eltartására köthet öröklési szerződést, hanem a szerződésben – mind életében, mind az öröklés megnyílása utáni időre – biztosíthatja harmadik félnek, például tartásra szoruló gyermekének, házastársának ellátását is.
- Új kitagadási okként jelent meg a nagykorú leszármazónak az örökhagyóval szemben elkövetett durva hálátlansága.
Kisebb változások azóta is voltak az öröklési jogban. Például 2023. július elsejétől, ha az elhunytnak nincs fellelhető örököse, akkor az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan és az ingatlanon található, az örökhagyó tulajdonában álló ingó dolgok – például bútorok és egyéb berendezési tárgyak – az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzaté lesznek, néhány kivételtől eltekintve. Amennyiben az önkormányzat, mint törvényes örökös visszautasítja az örökséget, a vagyon csak akkor száll át végső soron az államra, mint szükségképpeni törvényes örökösre, akit az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
