A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön. A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere “2023. október 8. és 2024. május 20. között” követett el. Az ICC szintén elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen az izraeli és palesztin területeken 2023. október 7-től elkövetett, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények vádjával.
Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek.
“Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogila felelősek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is” – írták.
“Megállapítható, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték“ – tették hozzá.
Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg,
alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant “szándékosan és tudatosan” fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, “szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot”.
Akadályozták a humanitárius szervezetek is abban, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot.
“Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek”
– húzták alá.
Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, “mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak“.
A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről
– írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát.
Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: “nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is – érintő jogköre alapján.” “Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt” – tették hozzá.
A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki a Hamász-főparancsnoka ellen is
Az ICC szintén elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen az izraeli és palesztin területeken 2023. október 7-től elkövetett, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények vádjával
– tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
A palesztin vezető elfogása melletti indokok között gyilkosságok elrendelése, túszszedés, nemi erőszak és egyéb szexuális erőszakos cselekmények parancsba adása és elkövetése, kínzás és egyéb embertelen cselekmények elkövetése szerepel.
A határozat szerint Mohammed Diab Ibrahim al-Maszrit büntetőjogi felelősség terheli a 2023. október 7-én, Izrael ellen elkövetett terrortámadásért. Mindez magában foglalja az izraeli katonai és polgári objektumok elleni támadásokat, valamint az izraeli polgári személyek elleni erőszakos cselekményeket.
“Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri az Ezzedin al-Kasszám Brigádok parancsnokaként rendelte el a bűncselekményeket, ezért az október 7-i művelet előtti, alatti és utáni tettei révén felelős e bűncselekmények elkövetéséért, illetve beosztottjainak bűnös magatartásáért” – tették hozzá.
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze eredetileg az október 7-i terrortámadás három felelőse ellen kérte elfogatóparancs kiadását május második felében. Az ICC főügyésze akkor Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri mellett Jahja Szinvár, a Hamász akkori gázai övezeti vezetője, valamint Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának volt vezetője esetében tartotta indokoltnak elfogatóparancs kiadását. “Utóbbiak halálának megállapítását követően azonban az illetékes kamara engedélyezte e kérelmek visszavonását” – tájékoztattak.
A főügyész a Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezéseinek betartására szólított fel
A ICC főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel:
“Felkérem az összes részes államot, hogy tegyenek eleget a bíróság működését biztosító Római Statútum iránti elkötelezettségüknek azáltal, hogy tiszteletben tartják a bíróság rendelkezéseit” – írta közleményében Karim Khan főügyész.
A főügyész a közleményében hangsúlyozta: a Nemzetközi Büntetőbíróság független bíráinak határozata megerősíti, hogy
“a nemzetközi humanitárius jogot minden körülmények között tisztességes és pártatlan bírósági eljárások útján érvényesíteni kell.”
“A törvény mindenkiért van, és az a szerepe, hogy minden ember jogait érvényesítse” – fogalmazott Kahn, majd hozzátette: az ügyészség számít az országok együttműködésére ebben az esetben is, mint minden más, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyben. Közölte: hivatala üdvözöli a Római Statútum nem részes államaival való együttműködést is az elszámoltathatóság és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében.
“Továbbra is együttműködésre törekszem az összes érdekelt féllel, beleértve Izraelt és a Palesztin Államot is annak biztosítására, hogy hivatalom maradéktalanul eleget tegyen a Római Statútum vonatkozó cikke szerinti azon kötelezettségének, hogy a terhelő és a felmentő körülményeket egyaránt kivizsgálja”
– fogalmazott.
Közölte, ezzel párhuzamosan folytatja a kialakult helyzettel kapcsolatban végzett “független és pártatlan” vizsgálatát a bíróság joghatósága alá tartozó palesztin területeken, beleértve Gázát és Ciszjordániát, valamint Kelet-Jeruzsálemet is.
Kahn aggodalmát fejezte ki az erőszak fokozódásáról, a humanitárius segélyek eljutásának további nehézségeiről, valamint a Gázában és Ciszjordániában elkövetett nemzetközi bűncselekményekről szóló jelentések miatt is.
Közölte, hogy “a figyelemnek most az Izraelben és a palesztin területeken elkövetett nemzetközi bűncselekmények áldozataira kell irányulnia. Az izraeli kibucokból elhurcolt és áldozattá vált túszokra és családtagjaikra, valamint a gázaiakra, akik a szeretteiket veszítették el” – emelte ki.
“Továbbra is teljesítjük megbízatásunkat a Római Statútum alapját képező alapvető kötelezettségvállalás végrehajtása érdekében, mely szerint minden ember élete egyenlő értékű” – tett hozzá a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze.
