A szakmai önéletrajz mindig is fontos eleme volt a munkahely-keresésnek, viszont számos más dologhoz hasonlóan az elmúlt időszakban ez is alaposan átalakult. A digitális korszakban a CV-nek számos formája, struktúrája alakult ki, olyannyira, hogy ma már vannak olyan munkaadók, akik az írott anyag helyett videós bemutatkozót kérnek. (X)

Ilyen feltételek mellett pedig a CV jelentősége is növekszik. Az álláskeresők számára kiemelten fontos olyan személyes bemutatkozás minta kiválasztása, amely megfelelő mozgásteret biztosít nekik, hogy megfelelően ki tudják domborítani azokat a készségeiket, amelyek az adott munkakör betöltéséhez fontosak.

Az egyik olyan készség, ami az évek során folyamatosan felértékelődött, az az idegen nyelv ismerete. Nyilván az angol nyelvterületen és úgy általában a nyugati országokban ennek nincs akkora fajsúlya, de Magyarországon, a nagyszámú külföldi multi megjelenése miatt szinte nincs is olyan munkakör, amely ne követelné meg az angol nyelv legalább alapfokú ismeretét.

Ráadásul, az utóbbi időben már ez sem alapértelmezett, elég csak a német autógyárakra gondolni, ahol a német nyelv ismerete jelenthet előnyt, illetve az utóbbi időben a kínai nyelv is egy olyan készséggé válik, amivel az ember könnyebben tud érvényesülni a munkaerő piacon.

Mindezek ismeretében pedig nem mellékes, hogyan tünteted fel a nyelvtudásodat a szakmai önéletrajzodban. Az alábbiakban ehhez kaphatsz hasznos tanácsokat, illetve megismerhetsz olyan munkaköröket, ahol jól jöhet a több beszélt nyelv ismerete.

Fontos-e feltüntetni a nyelvtudást az önéletrajzban?

Ez a dilemma nyilván nem merül fel abban az esetben, ha a nyelvismeret a megpályázott munka elnyerésének egyik kritériuma. Nyilván, ha valaki egy fordítói munkát szeretne megszerezni, akkor egyértelmű, hogy bele fogja írni az önéletrajzába a nyelvismeretet.

Vannak, akik szerint azonban nem kell mindig így tenni, hiszen, ha az adott munkakör nem követel meg konkrét nyelvtudást, akkor ez nem egy releváns információ. Nos, ez téves megközelítés, több okból is.

Egyrészt, egy, vagy több idegen nyelv ismerete olyan készség, amit fontos tudatni a munkaadóval, mert ez is csak azt jelzi, hogy sokoldalú vagy. A másik fontosabb érv a feltüntetés mellett pedig az, hogy még ha egy konkrét pozícióra is pályázol, a nyelvismeret idővel megnyithatja számodra a kaput a karrier létrán való feljebb jutáshoz.

Az alapvető tényezők egyike, amelyeket érdemes szem előtt tartani, hogy az adott munkakör megköveteli-e a nyelvismeretet. Amennyiben igen, akkor ezt érdemes külön részben feltüntetni, részletezve a tudásszintet.

Ugyanakkor, további előnyre tehetsz szert, ha utánanézel a vállalatnak, ahová pályázol. Megnézed, mely országokban van jelen, vagy hol vannak üzleti partnerei, mert ebben az esetben erre is ki tudod élezni a CV-d nyelvi készségekre vonatkozó részét. 

Hogyan írd le a nyelvtudásod szintjét?

A nyelvtudás szintjét illetően általánosan elterjedt, hogy a pályázók a bejáródott A,B,C besorolást használják, ami ugyanakkor csalóka is lehet, illetve sok esetben nem elegendő. Mert nyilván nem ugyanolyan értékű egy nyelvvizsga, ami után az ember évekig nem is használta az adott nyelvet, mint a friss tudás, amiről esetleg papír sincs.

Sokkal rendhagyóbb, egyben lényegretörőbb a következő skála alapján feltüntetni a nyelvtudásodat:

  • Anyanyelvi/kétnyelvű. Ez a megjelölés azt jelenti, hogy a kért idegen nyelvet második anyanyelv szintjén beszéled, folyamatosan, teljesen akcentusoktól mentesen használod.
  • Teljes szakmai jártasság. Amennyiben kisebb hibákkal és némi akcentussal használod a szóban forgó nyelvet, akkor ez a megfelelő megjelölés.
  • Szakmai munkavégzési jártasság. Ez alacsonyabb szintű felkészültséget jelent, mint az előző kategória, de még mindig megfelelő ahhoz, hogy részt vehess külföldi ügyfelekkel, munkatársakkal folytatott beszélgetésekben.
  • Korlátozott munkavégzési szint. Ez azt jelenti, hogy az egyszerűbb beszélgetéseket le tudod folytatni az adott nyelven, de a bonyolultabb interakciókhoz már segítségre van szükséged.
  • Elemi jártasság. Ez az alapfokú nyelvtudást jelöli, ahol megvan a beszédkészség, illetve az egyszerűbb mondatok megértésének készsége. 
  • Nincs jártasság/újonc. Ez az a szint, ahol csak néhány szót ismersz az adott nyelvből, de kommunikálni nem tudsz. Ezen a szinten jobb nem megemlíteni a nyelvtudást az életrajzban. 

A nyelvtudással kapcsolatban kifejezetten fontos szabály az őszinteség. Nem érdemes magasabb szintű nyelvtudást feltüntetni, mint ami a valós, mert gyakran ezt is felmérik egy állásinterjún és kellemetlen élmény lehet, ha bebizonyosodik, hogy valótlanságot állítottál.

Másrészt, a másik véglet is kerülendő. Ne legyél túl szerény se, ha valóban rendelkezel egy megfelelő szintű tudással, akkor azt bátran tüntesd fel.

Ahogyan arról a szöveg elején már szó volt, a CV egyik fontos ismérve, hogy ki kell tűnnie a számos pályázat tömegéből. A nyelvtudás esetében is vannak olyan trükkök, megoldások, amelyekkel ez megoldható, a folytatásban ezekből következik néhány.

Amellett, hogy a fenti kategorizáció szerint leírod, milyen idegen nyelvet ismersz és milyen szinten, arra sem árt kitérni, hogy milyen szintű írási és beszédkészségeid vannak. Ha esetleg dolgoztál már műfordításon, akkor a beszélt nyelvi hiányosságok ellenére levelezésben, írott kommunikációban hasznos munkát végezhetsz.

Az őszinteségről is volt már szó. A “bemondott” tudásszinttől hitelesebb, ha valamilyen elismert nyelviskola, vagy képzési központ tanúsítványát is mellékeled, ami alátámasztja, hogy tényleg eljutottál az adott szintig.

Különösen hasznos lehet annak feltüntetése, ha esetleg korábban éltél és dolgoztál olyan országban, ahol az adott nyelv van használatban. Ez komoly versenyelőnyt jelent, hiszen az élő nyelvtudás mélyebb és alaposabb, mint az, amit az ember egy tanteremben oktatóktól sajátít el.

Hol tüntesd fel a nyelvtudásodat?

A következő kérdéskör, amivel érdemes foglalkozni, hogy a CV mely részébe kerüljön a nyelvtudás megemlítése. Nos, a válasz erre a kérdésre sem egyértelmű, ugyanis függ az adott pályázat követelményeitől.

Amennyiben a munkakörhöz kifejezetten fontos az adott nyelv magas szintű ismerete, akkor mindenképp érdemes a kísérő levélben ezt részletezni és csatolni a pályázati anyaghoz minden olyan dokumentumot, ami alátámasztja az állításokat. Egyébként, a következő irányelveket érdemes követni.

Ha a munkahelyre vonatkozó pályázat nem emeli ki kifejezetten a nyelvtudást, mint feltételt, akkor azt a legjobb a készségek leírásában elhelyezni. Ilyen módon a munkaadó értesül róla, hogy beszélsz egy vagy több idegen nyelvet, úgyhogy ez akár tudat alatt is előnyt jelenthet számodra más pályázókkal szemben.

Ellenkező esetben, ha a nyelvtudás követelmény, akkor azt a nyelvi szakaszban kell elhelyezni, ahol a fentiek alapján érdemes részletezni a tudásszintet minden szóba jöhető nyelv esetében. Ismételten fontos kihangsúlyozni: a tudásszintet illetően mindig legyél őszinte.

Megint csak abban az esetben, ha a nyelvtudás munkaköri követelmény, akkor azt a CV összegző részében is érdemes elhelyezni, mert így a legfontosabb készségeid között kap helyett, a szövegnek egy olyan részében, amit a legnagyobb valószínűség szerint a pályázatot kiíró személy el fog olvasni.

Néhány olyan munka, ahol fontos a nyelvtudás

Végezetül pedig következzen néhány olyan munkakör, amelyekben jól hasznosíthatod azt, ha az anyanyelved mellett még egy, vagy több nyelvet is ismersz.

Az egyik ilyen munka az idegenvezető. Nyilván, el lehet boldogulni ebben a munkakörben az anyanyelv ismeretével is, de ha más nyelveket is beszélsz, akkor akár saját szülővárosodban is vezethetsz különböző külföldi csoportokat. Arról nem is beszélve, hogy ha szeretsz utazni, akkor ez a munkád része lehet.

Az újságírói szakma is azok közé tartozik, ahol hasznos lehet az idegen nyelv ismerete. A elmúlt időszakban a világ eléggé kitágult. A felkészült újságíró naprakészen képes tájékozódni a külföldi forrásokból is és nem okoz gondot külföldi közszereplők meginterjúvolása, vagy nemzetközi rendezvényekről történő tudósítás sem.

A légiutas-kísérő a következő munkakör, ami megcélozható megfelelő nyelvtudással. Az utaskísérő köszönti az ügyfeleket, ismerteti a biztonsági tudnivalókat felszállás előtt, illetve ételt-italt szolgál fel az utasoknak. Ráadásul ez egy kifejezetten jól megfizetett munkakör.

Még egy olyan munkakör kerül említésre, ahol hasznos lehet a nyelvismeret, ez pedig a HR menedzser. Ma, amikor jellemzően multinacionális vállalatok vannak jelen a piacon, hasznos és egyre inkább elengedhetetlen, hogy a humán erőforrás gazdálkodásáért felelős szakember a külföldi vezetőkkel és kollégákkal is tudjon kommunikálni. Illetve, nem ritkán elvárás az sem, hogy a nemzetközi konferenciákon angol nyelven tartson előadásokat, készítsen prezentációkat.