Sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való alapvető jogot a Kúria felülvizsgálati kérelmet visszautasító döntése, amennyiben nem ad kellő alaposságú jogi magyarázatot az első és a másodfokú bíróság ítéleteinek minősítéséből következő különbözőségekre – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1402/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria Gfv.I.30.107/2023/2. számú végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló peres eljárásban – melyben az indítványozó felperesként vett részt – a szerződéses felek műtrágya adásvételi szerződést kötöttek. Az ügylet során az eladó tájékoztatta az alperest, hogy a vele szemben fennálló vételár követelést az indítványozóra engedményezte. Az alperes nyilatkozatával az engedményezést tudomásul vette. Az alperes ezt követően jelezte az eladó felé, hogy a műtrágya szállítása a kitűzött határidőig nem történt meg, majd előadta az indítványozónak, hogy a szerződés értelmében addig nem áll módjában fizetni, amíg a műtrágya leszállítására nem kerül sor. Az indítványozó keresetet nyújtott be az alperessel szemben, a vételár, a késedelmi kamat és a behajtási költség megfizetése érdekében.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, majd a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljárás során sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a Kúria támadott végzésének indokolása nem volt tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság – saját megállapítása szerint – „túlnyomórészt” értett egyet az elsőfokú ítélet jogi indokaival. A törvényszéknek ez az értékelése ugyanakkor arra enged következtetni, hogy
az elsőfokú ítélet indokolásának gondolatmenete tartalmaz olyan elemeket, amelyekkel a másodfokú bíróság nem értett egyet
– akkor is, ha egyébként a helybenhagyás folytán az elsőfokú ítélet rendelkező részében foglaltakat maradéktalanul osztotta.
A Kúria a támadott végzésben nem fejtette ki, hogy a másodfokú bíróság minősítéséből következő különbözőségek ellenére miért állítható mégis, hogy a két ítélet „azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással” született.
A döntés következménye az lett, hogy az indítványozó elesett a számára a törvény alapján nyitva álló jogorvoslat lehetőségétől, erre azonban nem kapott kellő alaposságú jogi magyarázatot. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján a Kúria támadott végzését alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, ezért azt megsemmisítette.
