Alaptörvényt sértőnek találta szerdán a lengyel alkotmánybíróság a parlamenti alsóház (szejm) tavaly decemberi határozatát, melynek értelmében felállították az előző, 2020-as lengyelországi elnökválasztás előtti kormányzati levélszavazási terveket vizsgáló parlamenti bizottságot.
A taláros testület háromfős összetételben hozta meg egyhangú döntését. Az alkotmánybírósági eljárást februárban a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselői indítványozták.
Az alkotmánybírósági döntés szerint
a levélszavazás terveit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló parlamenti határozat azzal sértette az alkotmány 111-es cikkelyét, hogy nem írta le egyértelműen a bizottság működésének tárgykörét.
A vizsgálóbizottság a 2020-as lengyelországi elnökválasztás előtti, arra irányuló kormányzati lépéseket vizsgálta, amelyek a koronavírus-járvány miatt kizárólagos levélszavazást készítettek elő. Az első választási fordulót azonban végül a politikai konszenzus hiánya miatt elhalasztották, a választópolgárok az eredeti május eleji időpont helyett június végén szavaztak vegyes, hagyományos és levélformában.
A vizsgálóbizottság október elején adta ki zárójelentését, mely szerint az előző, PiS vezette kormány „elszántan a (kizárólagos) levélszavazás végrehajtására törekedett”, mégpedig az akkor első hivatali ciklusát töltő Andrzej Duda államfő újraválasztása céljából.
A bizottsági jelentés alapján 19 személyt, köztük Mateusz Morawiecki volt kormányfőt, Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét, valamint Elzbieta Witek volt alsóházi elnököt érintő ügyészségi bejelentést is tettek.
A lengyel alkotmánybíróság már szeptember elején alaptörvényt sértőnek találta azt a parlamenti határozatot, melynek értelmében felállítottak egy másik, a Pegasus kémszoftver lengyelországi használatát vizsgáló parlamenti bizottságot.
A lengyel kormánypárti politikusok és egyes jogászok viszont nem tekintik érvényesnek az alkotmánybírósági végzéseket, és a kormányfői hivatal illetékes osztálya nem teszi közzé őket a jogi közlönyben.
A kormánykoalíció a taláros testület átalakítását tervezi.
Az ezt célzó, a parlamentben szeptember közepén megszavazott két törvényt azonban Andrzej Duda elnök nem írta alá, hanem október elején előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldte.
