A bírói gyakorlat egyértelmű: az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, így azzal is elkövethető az ittas járművezetés – közölte Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője a táblabíróság keddi médiaklubjában. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a médiaklubban a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat ismertette.
Ujvári Ákos elmondta, egy 2024 nyarán készült felmérés szerint százezer elektromos roller van Magyarországon, így nélkülözhetetlenné vált a rájuk vonatkozó közlekedési magatartási szabályok részletes meghatározása. “A KRESZ ezirányú módosítása már folyamatban van” – tett hozzá.
Az elektromos rollerek megítélésével kapcsolatos problémák a kollégiumvezető szerint oda vezethetőek vissza, hogy
az elektromos roller nincs besorolva a KRESZ 1. függelék II. pontja alatti egyetlen jármű fogalom alá sem, arra nincs meghatározva sebességhatár, nincsenek tisztázva kivilágításának szabályai és a különböző biztonsági berendezések sincsenek meghatározva, ennek ellenére a bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy az ittas járművezetés elektromos rollerrel elkövethető.
A büntetőjog fogalomrendszerében a gépi meghajtású jármű jelentése egységes és tisztázott: gépi meghajtású jármű minden olyan jármű, amit beépített erőgép hajt.
Alapvetésként rögzítette, hogy a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, járművezetés ittas állapotban és bódult állapotban bűncselekmények elkövetője csak járművezető lehet. Kifejtette, hogy abban az esetben, ha nem igazolható, hogy a vezetett eszköz a jog fogalma szempontjából is járműnek minősül, akkor a fenti bűncselekmények nem valósulnak meg.
Az ítélőtábla egyik jogesetén keresztül bemutatta, hogy a bírói joggyakorlat miként munkálta ki az elektromos rollerek azon büntetőjogi megítélését, melynek eredményeként az az egységes álláspont alakult ki, hogy
az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amit akkumulátorral működő beépített erőgép (motor) hajt, ezért az járműnek minősül, így elkövethető vele a járművezetés ittas állapotban vétsége.
Hozzátette: a KRESZ alapvető rendelkezése a “ne veszélyeztess!” elv, amely minden közlekedési résztvevőre vonatkozik, és “akkor lép be” a bírói gyakorlat szerint, ha egy adott, a közlekedést veszélyeztető magatartásra nincs részletszabály. Példaként említette, hogy ha az elektromos rollert vezető súlyos testi sértést okoz másnak, akkor testi épség elleni bűncselekmény miatt vonható felelősségre.
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a médiaklubban a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat ismertette, az örökhagyó szabad rendelkezési jogát korlátozó kötelesrész bírói gyakorlatát mutatta be a mindennapokban is előforduló konkrét jogeseteken keresztül.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése értelmében kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Hangsúlyozta, hogy a kötelesrészi igény nem öröklési, hanem
kötelmi igény, amely jogi természetéből következik, hogy csak az általános, ötéves elévülési időn belül – akár késedelmi kamattal együtt is – érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva.
Rögzítette, hogy a kötelmi igény nem alanyi jogon járó igény, hanem azt az arra jogosultnak érvényesíteni kell.
Elmondta, a kötelesrész az örökhagyó legközelebbi hozzátartozójának és házastársának a hagyatékból való minimumrészesedést jelenti, és akkor jut szerephez, ha az örökhagyó a végrendeletben kizárta a törvényes öröklésből a legközelebbi törvényes örököseit, vagy ha nincs hagyaték, mert életében ingyenes adománnyal felszámolta a leendő hagyatékot.
Azonban
nem részesülhet a kötelesrészből az, akit az örökhagyó érvényesen, azaz tartalmilag és formailag hatályos végrendeletben kitagadott.
Ribai Csilla kiemelte:
csak a polgári törvénykönyvben rögzített tíz ok miatt lehet valakit kitagadni, és csak akkor, ha azok valósak.
Kitagadási ok például a jogosult végrehajtandó szabadságvesztés büntetése, amelyet még nem töltött ki, azaz érvényesen ki lehet tagadni valakit, ha gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozása miatt fogházbüntetést tölt. Kitagadási ok az is, ha a kötelesrészre jogosult a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak erre szüksége lett volna, de például nagykorú leszármazó durva hálátlanság miatt is kitagadható, ahogyan akkor is, ha az örökhagyó életére tör, a sérelmére bűncselekményt követ el, vagy akadályozza a szabad végakarat kinyilvánítását – sorolta.
Az ítélőtábla elnöke ugyanakkor jelezte: ha az örökhagyó a halála előtt megbocsátott a kitagadottnak, akkor az részesülhet a kötelesrészben.
A kötelesrész mértékéről azt mondta, a jogosultat annak a harmada illeti meg, amit a törvényes örökösök kapnának. A kötelesrész két részből tevődik össze: a hagyatéki vagyon tiszta és az örökhagyó által bárkinek juttatott ajándék tiszta értékéből.
A teljes hagyatéki vagyonból azonban a hagyatéki tartozást – például a temetési költség, a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költség, a hagyatékátadás költsége, az örökhagyó tartozásai – le kell vonni.
Az ingyenes ajándékot a juttatáskori értéken kell számításba venni, kivéve, ha ez súlyosan méltánytalan a feleknek, például azért, mert az ingatlan értéke az ajándékozás óta jelentősen nőtt – ismertette Ribai Csilla.
A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti, természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
