“Elengedhetetlen a bírák és igazságügyi alkalmazottak béremelése, mert ha a jelenlegi elvándorlási tendencia folytatódik, akkor Kelet-Közép-Európa legnagyobb bíróságán elnehezül a bírói munka és romlik az ítélkezés hatékonysága és időszerűsége” – mondta Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke egy hétfői háttérbeszélgetésen. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.
A törvényszék elnöke kiemelte:
2022. január 1-jén 2450-en dolgoztak a törvényszéken, idén szeptember 30-án pedig 2256-an.
A legnagyobb számban a középfokú végzettséggel rendelkező munkatársak hagyták el a bírósági szervezetet, de igen jelentős a bírósági ügyintézők és bírósági titkárok elvándorlása is.
Az idei évben a távozók elsősorban a méltatlanul alacsony bérek miatt döntöttek a távozás mellett. Az elvándorlók pótlása igen komoly nehézséget okoz, „kreatív megoldásokat” igényel. A kreatív megoldások a munkafolyamatok folyamatos átszervezésével jönnek létre, ezek azonban csupán átmeneti könnyebbséget jelentenek.
Elmondta: a Fővárosi Törvényszéken 678 bíró dolgozik, az ország összes bírójának 25 százaléka. A törvényszékre az első félévben 173 ezer ügy érkezett, az országos ügyérkezés több mint 28 százaléka.
Törvényszéki szinten és első fokon Budapesten indul a legtöbb ügy: az országos érkezés 42,7 százalékát intézik a fővárosban, s itt a legnagyobb egy-egy bíró leterheltsége is.
Az első félévben 174 ezer ügyet fejeztek be, a bíróság ügyhátraléka folyamatosan csökken, június végén már csak 56 ezer folyamatban lévő ügyük volt, ez az országos ügymennyiség 32 százaléka.
Felszámolási ügyből 12 800 volt folyamatban az első félév végén, ez az országos adat közel 56 százaléka. A bíróság leterheltségét alátámasztandó elmondta:
egy kerületi büntetőbírónak átlagosan 76 ügye van folyamatban, ami 60 százalékkal több az országos átlagnál.
Felhívta a figyelmet arra: a kerületi járásbírák száma 2022. január 1-je és 2024. szeptember 30-a között 358-ről 334-re csökkent, ez 6 százalékos változás. A leginkább a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csökkent a létszám, 196-ról 176-ra, ami közel 10 százalék.
Kiemelte: az igazságügyi dolgozók létszáma 9,3 százalékkal csökkent, 1754 igazságügyi alkalmazottból 1578-an maradtak szeptember 30-án. Ezen belül 7,6 százalékkal csökkent a bírósági ügyintézők száma, 198-ról 182-re.
A legnagyobb arányban a bírák elsődleges segítőinek, a határozatokat írásba foglaló és a jegyzőkönyv-vezetésben segítő írnokoknak a száma csökkent, 11 százalékkal 1148-ról 1016-ra.
Hozzátette: a törvényszéken elegendő bírósági titkári álláshellyel rendelkeznek, de az elmúlt 2,5 évben 124 bíróságit titkár távozott. Mint mondta, a titkárok szakvizsgázott jogászok, akiknek a nettó fizetése 28 éves korukban alig haladja meg a 300 ezer forintot, miközben a központi közigazgatásban vagy más szerveknél jóval magasabb bért tudnak nekik adni.
Megjegyezte: ezeket az álláshelyeket pályázati úton szokták betölteni, de mára már egyre kevesebb a jelentkező, és a kiválasztottak közül is többen távoznak még a próbaidő alatt. “Ha a tendencia tovább folytatódik, akkor a titkárok által végzett munkát a bíráknak kell majd ellátniuk, ezzel az időszerűségi, minőségi, mennységi mutatók jelentősen romolhatnak” – jegyezte meg.
Tatár-Kis Péter hozzátette: azon dolgoznak, hogy ne érezzék a bírák, hogy kevesebb igazságügyi alkalmazott szolgálja ki őket. Hangsúlyozta: jelenleg a törvényi feltételeknek megfelelően dolgozik az összes bírói tanács.
“Szeretnénk fenntartani a bíróságot jellemző minőségi és mennyiségi mutatókat és tovább csökkenteni a két éven túli ügyek számát, de tovább már nem csökkenthető a dolgozók száma a mutatók romlása nélkül” – mondta. Megjegyezte: kihasználják a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, és belső átcsoportosításokkal, túlmunka engedélyezésével jelenleg még eleget tudnak tenni feladataiknak, de “egyre nehezebb a méltatlanul alacsony bér miatt távozók helyére új dolgozókat felvenni”.
Tatár-Kis Péter hangsúlyozta:
a bírói alapilletmény emelése mellett egyre sürgetőbb az igazságügyi bértábla átalakítása is, ugyanis jelenleg egy írnok a belépése után 12 évig csak a garantált bérminimumot kapja.
“Szeretnénk olyan bérezést adni az igazságügyi alkalmazottaknak, bíráknak, ami elősegíti a bírósághoz méltó munkavégzést, biztosítja a megélhetésüket és új munkaerőt tudunk általa bevonzani” – mondta.
A háttérbeszélgetésen a kollégiumvezetők is arról számoltak be, hogy jelenleg még az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel és belső átszervezésekkel tudják tartani a határidőket, de ha folytatódik az elvándorlás, erre már nem minden esetben lesznek képesek.
A beszélgetésen az FT elnöke a bérrendezés, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak pénzügyi elismerésének javítása mellett azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy
az ítélkező tevékenységet végzők és segítőik az anyagi mellett a morális megbecsültségre is joggal tarthatnak igényt.
„Fontos minden fórumon felemelni a hangunkat a bírák személyét érő támadásokkal szemben!”
– mondta Tatár-Kis Péter annak kapcsán, hogy az utóbbi időben ismét megszaporodott a bírákat érő verbálisan agresszív megnyilvánulások száma. Míg korábban a különböző érdekképviseleti szervek képviselői felszólaltak az ilyen jellegű támadások ellen, “az utóbbi időben mintha ők is egy kicsit halkabbak lennének”.
A téma kapcsán az FT elnöke nyomatékosan hangsúlyozta: “a független magyar igazságszolgáltatás résztvevői tisztességgel látják el a feladataikat”, ezért is tartja roppant sajnálatosnak az olyan megnyilvánulásokat, amelyek a bírák családi háttere és egyéb személyi körülményei, valamint döntései között valamiféle összefüggést sejtetnek. Az elnök úgy fogalmazott:
„A magyar bírákat ne próbálja senki berántani a politikai színtérre”, hiszen ők a hazai és európai uniós normáknak, valamint az esküjüknek megfelelően intézik a rájuk bízott ügyeket!
Szabó Judit, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője elmondta:
márciustól már nem kötelező úgynevezett nagytanácsban, három bíróval tárgyalni bizonyos ügyeket, így gyorsabb a tárgyalások kitűzése, továbbá szintén gyorsítja az eljárásokat, hogy egyes esetekben tárgyalás nélkül lehet büntetővégzést hozni.
Ez a törvényi módosítás a jogalkalmazók kezdeményezése okán valósult meg, s ebben a folyamatban az FT vezető szerepet játszott.
A kollégiumvezető felhívta a figyelmet arra, hogy
kibővült a büntetővégzések meghozatalára lehetőséget adó feltételek köre, így immáron a 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén is alkalmazhatóvá vált ez az eljárási forma.
Mint mondta,
változtak a jegyzőkönyvvezetés szabályai is, már nem kötelező a jegyzőkönyvvezető személyes jelenléte a tárgyaláson,
ám a hanganyag feldolgozása, vagy a diktálás jelentősen lassítja az eljárás menetét.
Hozzátette: a belső kapacitások átszervezésével jelenleg el tudják a munkát végezni, de a digitális állampolgárság bevezetése jelentős terhet fog róni a bíróságra, ehhez pedig további dolgozókra van szükség.
Szabó Judit a jegyzőkönyvvezetők hiánya okozta probléma időleges megoldását az ún. teamrendszerben látja, amely módszert az FT más kollégiumai már sikerrel alkalmazzák. A teamrendszer lényege, hogy az igazságügyi alkalmazottak magasan kvalifikált és tapasztalt munkatársakból álló csoportjai a saját csoportjuk létszámánál nagyobb számú bírói kör adminisztrációs feladatait is el tudják látni. A kollégiumvezető újságírói kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a jegyzőkönyvvezetés önálló felelősséggel járó tevékenység, amely az egyes ügyszakokban más-más személyiséget igényel.
Németh Andrea, az FT Polgári Kollégiumának vezetője azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az új polgári perrendtartás (Pp.) bevezetését követően tapasztalható ügyszám-csökkenés ma már megállt, az ügyérkezés stabil, állandó számokat mutat. A Pp. körében is születtek elsősorban gyorsító jellegű új szabályok, bizonyos esetekben – például a kiskorú gyermekekkel kapcsolatos személyállapotú perekben, vagy az információszabadsággal kapcsolatos ügyekben – rövidültek a határidők.
A polgári kollégium vezetője elmondta: az érkező ügyek száma stabilan 2400 körül van elsőfokon és 7-8 ezer másodfokon. Mint mondta, az ügyek száma ugyan csökkent, de bonyolultságuk, nehézségük nőtt, a bíróságnak az ország igazságügyi rendszerében elfoglalt központi szerepe miatt, ugyanis itt összpontosulnak a legnehezebb ügyek.
Hozzátette: a jogszabály-változások nyomán a kommunikáció egyszerűbb, gyorsabb lett az ügyfelekkel, így a tárgyalások előkészítése sokkal hatékonyabb, az ügyek hamarabb befejezhetők. A jogszabály-változás rendkívül lerövidítette egyes ügyekben az eljárási határidőket. Ennek a felgyorsult ítélkezésnek most még belső átszervezésekkel meg tudnak felelni.
Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője arról beszélt, a gazdasági élet hatással van a kollégium munkaterheire, bizonyos ügytípusokban kizárólagos hatásköre van a Fővárosi Törvényszéknek, de emellett is folyamatosan nő az érkező ügyek száma. A cégeljárások kapcsán elmondta: mintegy 110 ezer cég tartozik az ügyszakhoz.
A többletmunkát belső átszervezéssel próbálják feldolgozni. Hozzátette: a digitalizáció többletfeladatokat ró az igazságügyi alkalmazottakra, ehhez azonban kvalifikált munkaerőre van szükség.
Az elvándorlás okozta nehézségek kapcsán a háttérbeszélgetés összes résztvevője hangsúlyozta, hogy
halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének olyan rendezése, amely egyben a fiatalok számára is vonzóvá teszi e hivatásrendet, ezzel is biztosítva úgy a bírák, mint az igazságügyi alkalmazottak megfelelő színvonalú utánpótlását.
Nem mellesleg: a már most a bíróságokon dolgozó kvalifikált humánerőforrás megtartása is csak egy jelentős mértékű bérrendezéssel lenne elérhető. A törvényszék valamennyi vezetője átérzi a helyzet tarthatatlanságát és megtesz minden olyan lépést, amely a mielőbbi megoldáshoz vezethet!
