A büntetőeljárásban a védelemhez való jog deklarálása, valamint biztosítása nemzetközi és alkotmányos követelmény. A védő tevékenysége és szerepe fontos alkotmányos garanciája ezen terhelti alapjog érvényesülésének. Sőt, számos esetben kötelező is a védelem a büntetőeljárás során. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Mikor beszélhetünk kötelező jogi védelemről? Mi a különbség a meghatalmazott valamint a kirendelt védő között?
Magyarország Alaptörvénye – nemzetközi jogi alapon – akként rendelkezik, hogy: „A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.” (Szabadság és felelősség, XXVIII. cikk (3) bekezdés)
A terhelt védelemhez való joga számos esetben azonban nem csak jogosultság, hanem kötelező a védői jelenlét az eljárás során.
A gyanúsítást követően válik világossá a terhelt számára, hogy milyen, a Büntető Törvénykönyvben foglalt törvényi tényállás megsértése eredményeként vonták büntetőeljárás alá. Ez esetben részére a jog eszköztára lehetőségként biztosítja a védelmet, amely őt az eljárás minden szakaszában megillet – az elsőfokú eljárást követően egészen fellebbviteli eljárás befejező szakaszáig.
Mikor kötelező a védelem?
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) rendelkezik arról, hogy mely esetekben kötelező a védelem a terhelt számára, ekkor a terheltnek két lehetőség áll rendelkezésére már a nyomozati szakban: (i.) általa meghatalmazott védőről rendelkezik, vagy (ii.) a bíróság védőt rendel ki számára, szociális rászorultsági alapon, vagy védő meghatalmazásának hiányában.
A Be. 44. § szerint a büntetőeljárásban kötelező a védő részvétele, ha
- a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli;
- a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll; más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt – vagyis ha a terheltet fogva tartják;
- a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú;
- a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri;
- a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni;
- a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki;
- e törvény erről külön rendelkezik (pl. fiatalkorú terheltek ügyében).
A védő részvételi kötelezettsége nem jelenti a védő állandó jelenléti kötelezettségét az eljárási cselekményeknél. Az eljárási cselekmények (pl. kihallgatás) általában ilyenkor is lebonyolíthatók a védő távollétében.
Kapcsolódó joggyakorlat:
BH2015. 59. Kötelező védelem esetén a védő távollétében megtartott tárgyalást meg nem történtnek kell tekinteni, az azon felvett bizonyítás eredménye nem vehető figyelembe, és a tárgyalás folytonossága kérdésében sem számíthat tárgyalásnak. Ez azonban a korábbi és későbbi tárgyalási napokat nem érinti, az azokon felvett bizonyítás nem válik ezáltal törvénysértővé.
Ki jogosult védő meghatalmazására?
A védelem ellátására meghatalmazást a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a terhelt, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat.
Az általános hatályú védői meghatalmazás a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed
- a közvetítői eljárásra,
- a perújításra,
- a felülvizsgálatra,
- az egyszerűsített felülvizsgálatra,
- a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint
- a különleges eljárásokra is.
Mikor van szükség kirendelt védőre?
Amennyiben védő részvétele kötelező, és a felnőttkorú terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az alapos gyanú közlésétől számított három napon belül nem hatalmaz meg védőt, így nincs meghatalmazott védője, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz. Fiatalkorú terhelt esetén az alapos gyanú közlésével egyidejűleg – amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védője – a hatóság köteles védőt kirendelni. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.
Kötelező védelem esetén a hatóság nem mérlegel – meghatalmazott védő hiányában hivatalból védőt rendel ki a terhelt számára.
A meghatalmazott, illetve kirendelt védő értesítése a feltétele annak, hogy ezt követően a hatóság – akár a védő távollétében – kihallgassa a fiatalkorút gyanúsítottként.
Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki.
A kirendelés hatálya szintén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, azonban hatályát veszti, amikor a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében meghatalmazott védő a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét bejelentették.
Mit jelent a kötelező védői részvétel?
A kötelező védői részvétel csak a törvényben meghatározott esetekben jelenti azt, hogy bizonyos eljárási cselekményeknél a védő jelenléte feltétlenül kötelező. A védő tárgyalási szakaszban való részvétele egyszersmind jelenléti kötelezettséget is magában foglal, nevezetesen a tárgyaláson illetve tárgyalási szakaszban tartott helyszíni szemlénél és bizonyítási kísérletnél köteles jelen lenni.
Kötelező védői részvétel előírása esetén védő az első fokú, valamint a fellebbviteli tárgyalás során is köteles megjelenni.
Nincs jelenléti kötelezettsége sem a kiküldött bírói, sem a megkeresett bíróság által foganatosított eljárás során, ugyanakkor természetesen a bírósági szakaszban az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező.
Mikor kötelező a tárgyaláson a védő részvétele?
A tárgyaláson kötelező a jogi képviselet, illetve védő eljárása
- a törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt – amennyiben a büntetőeljárásról szóló törvény másképp nem rendelkezik,
- azokban az esetekben, amikor a büntetőeljárásban kötelező a védelem (lésd fent),
- amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, illetve
- ha pótmagánvádló lép fel.
