Mi a közös Berlinben, Stockholmban, New Yorkban és San Franciscóban? Az, hogy mindegyikük városvezetése azt gondolta, jó ötlet központilag belenyúlni az ingatlanpiac kereslet-kínálati folyamataiba, és a lakáspolitikai illetve a turizmusfejlesztési kérdéseket egy huszárvágással megoldani. Az eredmény: drasztikus csökkenés a kínálati oldalon, csökkent az ingatlanok piaci értéke, romlott a minősége, amely visszahatott a városok vonzerejére is. A fentebb felsorolt városok listája nem teljes, de Terézváros vezetése az Airbnb betiltásával ehhez a társasághoz csatlakozhat, és félő, hogy ez a folyamat magával ránthatja Budapest ingatlanpiacát is – vélik a turisztikai szakemberek.
A THT társasház és ingatlanpiaci szaklap egy svéd közgazdász, Assar Lindbeck véleményét idézi egy kapcsolódó témában, aki szerint a kereslet-kínálati viszonyok, lakhatási költségek felülről történő ellenőrzése „az egyik leghatékonyabb módja egy város lerombolásának, a bombázásokon kívül”.
Viták, szakmai tiltakozások, pertársaságok jöhetnek
Terézvárosban a rövid távú szálláskiadás kapcsán heves viták tárgyát képező „vélemény nyilvánító népszavazás” még ennél is pusztítóbb bombát szabadíthat el, hiszen
a magántulajdonnal való szabad rendelkezés és a vállalkozás szabadságának jogát is súlyosan sértené ez a precedens.
Magántulajdona pedig gyakorlatilag minden polgárnak van, ezért nem közömbös ez a téma senki számára sem.
Márpedig ezeket az alkotmányos jogokat csak nagyon erősen indokolt esetben lehet korlátozni, és ha vannak is olyan esetek, amikor egy önkormányzat átléphet ezeken a határokon (pl: egy fejlesztéssel összefüggő kisajátítás), ott a magántulajdon szabad gyakorlásán esett sérelem ellenében az anyagi ellenszolgáltatás, vagy kártérítés sem maradhat el.
A rövid távú lakáskiadók már most gondolkodnak azon, hogy több száz felperest számláló pertársaságokat alakítsanak, és a szándékos értékcsökkentés miatt bepereljék az önkormányzatot.
A szakmai szervezetek szerint ugyanis a rövid távú lakáskiadás szigorú korlátozása – nem is beszélve a betiltásról – az apartmankiadókon kívül a turizmusból élő vállalkozásoknak is övön aluli ütést jelent. Egyszerre érné őket húsbavágó anyagi veszteség, továbbá sérelem a magántulajdonnal való szabad rendelkezés és a vállalkozás szabad jogának gyakorlása kapcsán. Egyetlen európai nagyvárosban sem tiltották be eddig teljesen az airbnb-t! De olyanról sincs tudomás, hogy egy városrész polgármestere teljesen önhatalmúlag elvette volna a jogot a lakástulajdonosoktól, hogy az ingatlanjukat a szabályok betartásával szabadon hasznosítsák. Felül kell vizsgálni azt a jogszabályt is, amely szerint a polgármestereknek lehetőségük van korlátozni a kiadható napok számát. 4 év alatt az ország mintegy 3200 településének egyikén sem vezetettek be ilyen korlátozást, nem véletlenül. A hatások katasztrofálisak lennének. Az állandó bizonytalanság azonban káros, a jogbiztonságra nézve is.
Az ügy kapcsán a napokban megszólalt Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki az „Airbnb betiltása nem megoldás” címmel adott interjút (turizmusonline.hu, 2024.09.20.). A Magyar Éttermi Szövetség is közleményt adott ki, emlékeztetve arra, hogy a turizmus adja a magyar GDP 14 százalékát, amelynek 50 százaléka Budapesten realizálódik. A fővárosi szálláshely-kapacitásnak pedig több mint 50 %-a rövid távon kiadott lakásokból áll, a szállodák a teljes kapacitás felét sem teszik ki. Ezért véleményük szerint a helyzet alapos felmérésére és egy szakmai grémium által összeállított precíz akció tervre lesz szükség, mielőtt bármilyen alapvető beavatkozás történik. (Turizmus.com, 2024.09.22).
Az V. kerületi városvezetés már 2020-ban lépett, egy épületben maximum 5 százaléka lehet a lakásoknak szálláshely, aki pedig a közösségi együttélés alapvető szabályait nem tartja be, az akár kétmillió forint bírságot is kaphat. Erzsébetváros vezetése szerint az általános tiltás csak a kiskapuk számát növelné, a fontos az volna, hogy kormányzati központosítás helyett a kerületi önkormányzatok saját kritériumrendszert alkothassanak meg, és a helyi szabályok be nem tartását szankcionálhassák is. Ferencváros polgármestere pedig azt mondta: egyelőre nincs napirenden a terézvárosihoz hasonló szabályozási szándék náluk, a teljes tiltást nem is tartja személyesen jó ötletnek. Igaz, azt is hozzátette, hogy náluk nem az Airbnb okozza az igazi problémát, hanem inkább olyan társasházakból érkeznek panaszok, ahol cégek vásárolják fel az ingatlanok többségét, amelyeket azután nagyobb üzem méretben kezdenek hasznosítani.
Hitelességi kérdések, hatástanulmányok hiánya
„A VI. kerületi, sok tekintetben megkérdőjelezhető szavazás eredménye – amelyre egy ilyen jelentős döntést alapoznak – a mai napig nincs hitelesítve, nem volt független felügyelete, és senki sem auditálta azt. Éppen ezért elfogadhatatlan. A betiltás pártján álló polgármester mindössze egy Facebook-posztban tudatta az eredményeket. Nem volt érvényességi, eredményességi küszöb. A lakosok 80% nem is szavazott, nem érezte az airbnb-t jelentős, betiltásra érdemes problémának, mindössze 447 szavazattal szereztek többet a betiltás-pártiak (ez a lakosok 11%-a). A hatások nem lettek kellően felmérve és láthatóan nincs átgondolva a másnap. Nem csak az airbnb kiadók és az ő alkalmazottaik, hanem egy egész ökoszisztéma (a vendéglátás, a kereskedelmi vállalkozások és az alkalmazottaik) ellehetetlenítése az, ami miatt több érdekvédelmi szervezet is szót emel. Teljesen törvényesen tevékenykedőket, komoly engedélyezési eljáráson átesetteket lehetetlenítenének el a tiltással. A helyzet jogbizonytalanságot eredményezhet. Jogosan merülhet fel ezután a kérdés: mit is fognak legközelebb hirtelen betiltani? ” – hívja fel a figyelmet a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ), akik szintén támogatják a tiltakozó, és higgadt tárgyalásokat szorgalmazó turizmus-szakmai szervezetek közös fellépését.
Tiltás? Nem ez a megoldás!
Tovább folynak az egyeztetések Soproni Tamás polgármester és a szálláskiadók képviselői között, akik letettek már olyan javaslatokat, amelyek tisztítanák az airbnb- piacot, kiszűrnék a felelős és minőségi kiadókat úgy, hogy éppen a nem jól kihasznált lakások tulajdonosai éreznének nagyon erős ösztönzést, hogy visszatérjenek a hosszú távú lakáskiadási piacra. Vannak tehát jó ötletek, amelyek a lakhatási problémák kezelését is szolgálnák. Az érdekvédők azonban hangsúlyozzák, hogy a turizmusfejlesztési és lakáspolitikai célokat ugyan össze kell hangolni, de nem szabad összeturmixolni. “A konkrét problémákat pontosan kell definiálni, és testre szabott, építő megoldásokat kell alkalmazni. Az airbnb szegmens megtartása és vitalitása a turizmusnak és a hazai gazdaságnak is fontos kérdés” – zárják közleményüket az apartmankiadók.
