Ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/262/2024. számú, bírói döntés megsemmisítéséről szóló határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette a Miskolci Törvényszék 1.K.700.765/2023/5. számú ítéletét.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a tulajdonát képező ingatlant 2014-ben egy Kft. részére adásvételi szerződéssel értékesítette, majd 2019-ben a felek az adásvételi szerződést a szerződéskötés időpontjára visszamenőleges hatállyal megszüntették és sor került az eredeti állapot helyreállítására. Az indítványozó 2020-ban az ingatlant ismételten értékesítette, a tulajdonosváltozás az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre került. Az adóhatóság ellenőrzése során az indítványozó arra hivatkozott, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjoga eredeti állapot helyreállítása jogcímén került visszajegyzésre, erre figyelemmel az ingatlant 2011-ben szerezte meg, így a 2020. évi értékesítés kapcsán adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az adóhatóság az ellenőrzés eredményeképpen adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki, és késedelmi pótlékot számított fel. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
A határozat ellen az indítványozó keresetet terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az ingatlan szerzésének éve 2011 és ezért a 2020. évi értékesítés kapcsán adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet és a hatósági döntések sértik az egyenlő bánásmód követelményét, mert hátrányosabb helyzetbe hozták, mint egy gazdálkodó szervezetet, sértik a tisztességes hatósági illetve bírósági eljáráshoz való jogot, továbbá a tulajdonhoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy jelen esetben a visszamenő hatállyal felbontott ügyletben szereplő jogviszonyt az adóhatóság és a bíróság az ügylet feleit mint adózókat illetően eltérően minősítette. Az egyikük esetében lehetővé vált a felbontott magánjogi ügylet egyes adójogi, illetékjogi következményeinek levonása, a másiknál azonban új szerzésként, és nem az eredeti állapot helyreállításaként értékelték a szerződés felbontását.
Ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti.
Ezért az Alkotmánybíróság a Miskolci Törvényszék ítéletét alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette.
