A bírók – valamint a bíróság – kizárására irányadó eljárási szabályok betartását nem lehet pusztán eljárásjogi kérdésként tekinteni, hanem azt a pártatlan bírósághoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként érdemben kell vizsgálni – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/422/2024. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.20.884/2023/2. számú végzését.
Az indítványozó gazdasági társaság és a helyi önkormányzat megbízási szerződést kötött határozott időtartamra, a rendes felmondási jog kizárása mellett. Az önkormányzat képviselőtestülete a határozott időtartam lejárta előtt határozatában kötelezte a polgármestert a megbízási szerződés azonnali hatályú felmondására. Az indítványozó a szerződés felmondását elfogadta, azonban a még ki nem fizetett megbízási díj, behajtási költségátalány és kártérítés megfizetése iránt keresetet nyújtott be.
Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felek között létrejött szerződés a jó erkölcsbe ütközés miatt semmis, így a kereset nem teljesíthető. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, a Kúria az indítványozó felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét visszautasította.
Az indítványozó előadta, hogy a tárgyi per alatt is az ügyében eljáró Pécsi Törvényszék képviselője volt; a törvényszéktől megbízást, majd meghatalmazást kapott a törvényszék közbeszerzési jogvitában való képviseletére. Sérelmezte, hogy az eljárás során sem a Pécsi Törvényszék, sem a Pécsi Járásbíróság nem látta problémásnak, hogy a saját képviselője ügyében járt el; álláspontja szerint így a bírói függetlenség és pártatlanság nem érvényesülhetett. Hivatkozott arra, hogy a Kúria megállapítása szerint is alkalmasak a rendelkezésre álló adatok az eljárási szabálysértés megállapítására, azonban az a Kúria szerint csak abban a felülvizsgálati eljárásban lehetne vizsgálat tárgya, ami elől a Kúria zárja el az utat azért, mert a kérdést nem tartja elvi jelentőségű jogkérdésnek. Az eljárás ezek alapján a tisztességes bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjoga sérelmét okozta.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy
a bírók – valamint a bíróság – kizárására irányadó eljárási szabályok betartását jelen ügyben nem lehetett volna pusztán eljárásjogi kérdésként tekinteni, hanem azt a pártatlan bírósághoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként érdemben kellett volna vizsgálni.
A Kúria a konkrét ügyben nem ismerte fel, hogy az indítványozó által a másodfokú bíróság kizárásával összefüggő körülmények a konkrét ügyre alapjogi jelentőséggel bírnak a pártatlan bírósághoz való jog szempontjából; nem folytatta le az alapjogi mérlegelést, illetve erre az indokolásában nem tért ki. Ezért az Alkotmánybíróság a támadott végzést alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.
A határozathoz Czine Ágnes, Juhász Imre és Salamon László alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
