Romániában a vonatkozó törvényt kell módosítani, egyértelművé tenni ahhoz, hogy le lehessen állítani azokat a pereket, amelyeket a román állam indít a visszaszolgáltatott közbirtokossági birtokok tulajdonosai ellen – nyilatkozta a Maszol hírportálnak adott interjúban Kelemen Hunor.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét az ozsdolai közbirtokosság ügyében hozott bírósági ítélet kapcsán kérdezte a riporter, emlékeztetve, hogy
számos olyan per van Romániában, amikor a román állam nevében a pénzügyminisztérium vagy más intézmény megpróbálja visszaperelni az egykori tulajdonosoknak visszaszolgáltatott birtokot.
A kézdiszéki Ozsdola közbirtokossága perében a Kézdivásárhelyi Bíróság keddi alapfokú ítéletében a több mint 2500 hektár erdő állami tulajdonba való visszahelyezéséről döntött. A felperes azt állította: az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket.
A védelem ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két világháború közötti kisajátítást nem fejezték be.
A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott romániai restitúciós törvények csak a kommunisták által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot.
„Én azt gondolom, az igazság a mi oldalunkon van”– mondta a Maszol videóinterjújában Kelemen Hunor. „Ezt akkor tudjuk rendezni, ha a törvényt még egyértelműbbé tesszük, hogy ezekben az esetekben nem lehet figyelembe venni azt, hogy mi volt a kommunista államosítás előtt, mert akkor ennek a történetnek nem lesz soha vége” – húzta alá.
Emlékeztetett: a jogszabály a kommunista hatóságok által végrehajtott 1948-49-es államosítást adja meg referenciapontként, míg Romániában 1921-ben volt egy földreform, amikor közbirtokossági földeket is elvettek és valamiféle kárpótlást is adtak, ami a telekkönyvben is szerepel.
Az RMDSZ elnöke szerint erre utal az ozsdolai perben hozott bírósági ítélet is, amikor leszögezi: egyszer már kártérítést kapott a közbirtokosság. „Igen ám, de ez úgy hülyeség, ahogy van. Mert a törvény nem az 1921-es földreformra megy vissza” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a jogszabály az 1948-as államosításkor elvett javakra vonatkozik.
Kifejtette: a bíróság által alkalmazott logika mentén bármelyik korábbi állapothoz, az 1914-eshez vagy 1848-ashoz is vissza lehetne menni, és akkor soha nem lenne megállás.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ-nek partnereket kell szereznie a bukaresti parlamentben a törvénymódosításhoz. Erre a parlamenti választások után lesz lehetőség, “ezért is akar a szövetség kormányra kerülni” – mondta. Felidézte:
a közbirtokossági visszaszolgáltatásokról szóló törvénnyel a törvényhozóknak az volt a szándéka, hogy a kommunisták által elkobzott vagyont visszaszolgáltassa az egykori tulajdonosoknak.
„Ezt az elvet kell érvényesíteni, és ha van kiskapu, amit felfedeztek rá huszonvalahány évre egyesek, akkor azt a kiskaput most be kell zárni” – húzta alá az RMDSZ elnöke.
Romániában számos közbirtokosság és magánszemély ellen indítottak pert a román állam különböző intézményei arra hivatkozva: korábban nem törvényesen szolgáltatták vissza nekik a román kommunista hatóságok által elkobzott – általában több száz, sőt többezer hektárt kitevő, nagy értékű – tulajdonukat.
