A rövidtávú lakáskiadásról szóló, és az alig 35 ezer kerületi lakost számláló VI. kerületben lezajlott szavazásnak álcázott közvéleménykutatás hirtelen országos érdeklődést váltott ki. Számos szakértő jelezte: ami a kerületben történik, az rossz irány a valós problémák megoldására. Végül mindössze 447 szavazat döntött, és okozott valóságos gátszakadást. A kormány már az Airbnb minden eddiginél szigorúbb szabályozására készül. A nemzetgazdasági miniszter álláspontja szerint a rövid távú lakáskiadás nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör. A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) is nyilvánosságra hozta legfrissebb elemzését és javaslatait a magán- és egyéb szálláshelyek tervezett újraszabályozása kapcsán. Nézzük, hol ütköznek az álláspontok, és milyen javaslatai vannak az érdekvédő szervezeteknek!
A terézvárosi – sokakban vitás kérdést felvető – közvéleménykutatás után a héten az Economx is kíváncsi lett, vajon miként szavaznának az emberek, ha átlépnénk Terézváros határát, így a Pulzus Kutató segítségével megmérte, miként döntenének Magyarországon az emberek, ha a rövid távú szálláskiadásról lenne népszavazás. Arra kérdésre, hogy ”támogatná-e az Airbnb lakások betiltását” 42 százalékuk nem tudott dűlőre jutni a kérdést illetően, 38 százalék határozottan állítja, hogy nem tiltaná be ezt a működést, 20 százalékuk szerint viszont igenis meg kell szüntetni ezt a lehetőséget. Bár a bizonytalanok rengetegen voltak, a szavazók közül majdnem kétszer többen tartanák meg az Airbnb-lakásokat, mint amennyien eltörölnék azokat. Ide kívánkozik még az érdekvédők azon visszajelzése is, hogy eközben
a VI. kerületi „népszavazás” eredménye – amelyre egy ilyen jelentős döntést alapoznak – nincs hitelesítve, nem volt független felügyelete, és senki sem auditálta azt.
Ami a Terézvárosban történt, azzal még a Magyar Szállodák- és Éttermek szövetsége sem ért egyet, az – véleményük szerint – szakpolitikai szempontból csak további problémákat szülhet.
Fájt a bal láb (lakhatási kérdések, ingatlanpiaci anomáliák, lakosság elvándorlása), erre amputálták a jobb lábat (a rövid távú lakáskiadást).
Sem az „ügydöntő” 447 kerületi szavazat, sem az Economx-tól hivatkozott országos kutatás nem támasztja alá, hogy valós társadalmi tömegigény, vagy közfelháborodás áll a folyamatok mögött.
Az Airbnb-típusú szálláshelyek fontos szerepet játszanak a város turizmusának sikerében, és a belvárosi polgármesterek sem értenek egyet ezért a fejleményekkel (derült ki a Partizán legutóbbi adásában tett nyilatkozataikból). A nemzetközi statisztikák ugyanis egyértelműen alátámasztják, hogy az Airbnb-t választó turisták általában többet költenek a helyi vállalkozásoknál, mint a hotelek vendégei, és így kifejezetten nagy a közjóhoz való hozzájárulásuk is.
Higgadt tárgyalásokra nagy szükség van
Az Airbnb-kérdésről is tárgyalt a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által vezetett első őszi ülésén a Turisztikai Tanácsadó Testület – tájékoztatott az MTI. A testület munkájában több mint 30 turizmus-szakmai szervezet képviselteti magát, köztük a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete. A testület áttekintette a terézvárosi Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazás eredményét.
Sikerült az érintett feleknek leülni a tárgyalóasztalhoz, és bíznak abban, hogy kölcsönös nyitottsággal és megértéssel tudnak a szabályozás kérdéseiről beszélni.
Miben lennének kompromisszumra készek a szállásadók?
Az apartman kiadók „felismerték az idők szavát”, és látják, hogy bizonyos területeken változásokra van szükség. Számos javaslatot tettek le máris eddig is az asztalra. Az egyetlen terület, ahol nem kívánnak engedni, az a kiadható napok száma, vagy a tevékenység betiltása.
„Azokban a városokban, ahol korlátozták a kiadható napok számát, a cél ezen szállásforma ellehetetlenítése volt. Nem járna jól az a lakó, aki számára zavaró volt ez a tevékenység , nem járna jól az albérlő, mert lakhatási céllal pár hónapra nem vesz ki jellemzően lakást, és nem jár jól az állam sem a radikálisan csökkenő bevételek miatt. Végül pedig nem járnak jól a házigazdák sem, mert, így nem lehetne rentábilisan üzemelni. Ráadásul pont a hatékonyan működtetett ingatlanokat büntetnék a korlátozással, miközben a rossz lakásokat a piacon tartanák” – hangzanak el az érvek a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége oldaláról. Az érdekvédők támogatják viszont, hogy ideiglenes moratóriumot vezessenek be a magán- és egyéb szálláshelyek nyitására Budapesten, ami egyszerre segítené a piac védelmét és a kormány lakhatási céljainak megvalósítását, egyben időt ad a tényeken alapuló higgadt szakmai párbeszédre valamennyi érintett között.
Elégséges és jó megoldás lehet adóemeléssel tovább szűrni a minőségi, professzionális kiadókat, vagy az új engedélyek kiadását célzottan korlátozni. Az adóemeléssel ráadásul éppen a nem jól kihasznált lakások tulajdonosai éreznének nagyon erős ösztönzést, hogy visszatérjenek a hosszú távú lakáskiadási piacra. Egyben ez a megoldás az állam bevételeit is szintentartaná, és segítené a turizmus minőségi fejlődését.
