Nem kéne 2026-ig várnia Terézvárosnak: több mint 700 lopott vagy hamis NTAK azonosító számmal működő Airbnb lakásra bukkantak, amelyek az önkormányzati adatbázis szerint nem rendelkeznek működési engedéllyel, vagy a lakás engedélye nem arra a kapacitásra szól, amit hirdetnek – hívják fel a figyelmet a Felelős Szálláskiadók Szövetsége és a MAKE érdekvédő szervezetek.
Miközben egyre több szó esik az Airbnb-s lakások korlátozásáról, vagy akár teljes betiltásáról Terázvárosban, a helyi érdekvédelmi szervezetek számos javaslatot tettek már eddig is a problémák hatékony kezelésére anélkül, hogy drasztikus intézkedéseket kellene hozni. Legutóbb a felelős lakáskiadókat képviselő szervezetek a VI. kerületben szabálytalanul tevékenykedő airbnb lakásokról egy 700-as listát adtak át az önkormányzatnak – amely nagyjából lefedi az összes illegálisan működtetett lakást –, de nehezményezték, hogy információjuk szerint az önkormányzat csak alig pár tucat esetben hajtott végre ellenőrzést.
„Egyik airbnb érdekvédelmi szervezet sem akar úgy tenni, mintha nem léteznének nagyon is valós problémák ekörül a tevékenység körül. Azzal is tisztában vagyunk, hogy mint az önkormányzatok általában, a VI. kerület is forráshiánnyal küzd, és talán a megfelelő rutin és tapasztalat is hiányozhat ezzel a viszonylag új szegmenssel kapcsolatban. Éppen ezért
2020 óta nem csak átfogó tanulmányokkal és úgynevezett „best practice”-ek gyűjtésével, hanem nagyon konkrét segítség felajánlásával is megkerestük a városvezetőket. El is indultak egyeztetések, de ezek aztán rendre elhaltak”
– mondja Schumiczky Balázs, a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke.
Úgy a Felelős Szálláskiadók Szövetsége mint a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete sajnálatosnak tartja, hogy évek óta nem kaptak érdemi választ megoldási javaslataikra, ezért is merül fel egyre több kétely bennük a terézvárosi airbnb betiltást célzó népszavazás valódi okaival kapcsolatban.
Pedig bármi is lesz a VI. kerületi „népszavazás” eredménye, ha tiltás is – amit az érdekvédők összességében károsnak tartanak –, annak a hatása így is csak 2026-tól érvényesülhet legfeljebb. “Azok a megoldások viszont, amiket a szervezeteink javasolnak, akár egészen rövid távon is hozhatnánaka megoldást bizonyos problémákra, a teljes tiltás nélkül is” – hangsúlyozzák az érdekvédők
A piszkos 700
„Legutoljára az önkormányzat által megrendezett szeptember 3-i vitaesten tett ígéretet mind a polgármester, mind az alpolgármester az egyeztetések újrakezdésére, de úgy érzékeljük, ismét megakadt köztünk a kommunikáció. Pedig most az egyeztetés különösen fontos lenne.
Az érdekvédelmi szervezetek ugyanis átadtak egy listát, amely több mint 700, Terézvárosban meghirdetett, és szabálytalanul működő airbnb lakást tartalmaz (ez több mint 30%-a a legálisan működő rövid távra kiadott lakásoknak, és nagyjából lefedi az illegálisan működtetett piaci hányadot). Ezek az ingatlanok hamis vagy lopott NTAK azonosító számot töltöttek fel, nem rendelkeznek az önkormányzati adatbázis szerint működési engedéllyel, vagy a lakás engedélye nem arra a kapacitásra szól, amit hirdetnek”
– hívja fel a figyelmet a Felelős Szálláskiadók Szövetsége.
Lakhatás és zajhatás
De az érdekvédők nem kerülik ki a szomszédokat zavaró airbnb-lakások problematikáját sem. Ezt olyan valós kérdésnek tartják, amellyel foglalkozni kell, de a lakhatási válsággal nem szabad összemosni. „Míg a kiadók nagy része – akár puszta önérdekből is – felelősen igyekszik végezni tevékenységét és határozottan fellép a vendégek egyébként kisebbségét alkotó problémás részével szemben, valóban vannak olyan kiadók, akik nem foglalkoznak ezzel megfelelően, és így egész házak életét keserítik meg.
Az érdekvédő szervezetek önszabályozás keretében már 2020 óta előírják tagjaiknak, hogy jól láthatóan tüntessék fel elérhetőségeiket a kiadott lakások mellett és éjjel-nappali ügyeletet tartsanak fent.
Ez pontosan az, amit az önkormányzat 2022-ben, a végül a kormányhivatal által elutasított szabályozási tervében a megoldás kulcsának tartott” – emeli ki aFelelős Szálláskiadók Szövetsége
Az érdekvédelmi szervek pedig már 2020-ban – egy általuk készített 27 oldal terjedelmű tanulmányban és javaslatcsomagban – részletesen ismertették és segítségüket ajánlották ahhoz, hogy egy ügyelet bármely VI. kerületi lakó számára elérhető legyen (egy kiszállási egységgel, amely akár a probléma helyszíni kezelését dokumentálását is tudná végezni). Ez aztán alapja lehetne akár egy birtokvédelmi eljárásnak is a felelőtlen kiadók tevékenységének megakadályozására.
Az illegálisan működő lakások visszaszorítása és az ilyen, fent említett zavaró ügyek hatékony kezelése nagyszámú lakást vonhatna vissza a piacra, ami az önkormányzat egyik legfontosabb célkitűzése is lehetne.
A teljes Airbnb-tiltás, amelyet világszerte radikálisnak tartanak, hosszabb távon, csak 2026-tól léphetne életbe. Ezzel szemben
“a már most rendelkezésre álló megoldások azonnali hatást gyakorolhatnának, mérsékelve a feszültségeket a lakosság és a kiadók között”.
A kérdés az, hogy miért nem kerül sor ezeknek a javaslatoknak a részletes megvitatására és alkalmazására. Számos, már bizonyítottan működő gyakorlat van, amelyek enyhíthetnék a feszültségeket, miközben a gazdaságra és az ingatlanpiacra gyakorolt negatív hatások minimalizálhatók lennének.
“Az együttműködés az érdekvédelmi szervezetekkel a lakók, a kiadók és az önkormányzat közös érdeke, és hatékonyabb, gyorsabb megoldást eredményezhetne a teljes tiltásnál”
– hangsúlyozzák az érdekvédelmi szervezetek.
Kapcsolódó interjú: A hostel lobby kiszorítaná az Airbnb-t a VI. kerületből – partner ebben Terézváros? – Beszélgetés Schumicky Balázzsal, a MAKE elnökével
