A digitális jegybankpénz (“Central Bank Digital Currency”, azaz “CBDC”) egy ország valutájának digitális formáját jelenti, amelyet a központi bank bocsát ki és szabályoz. A kriptovalutákkal ellentétben a CBDC-k stabil értéket tartanak fenn, és nem helyettesítik a készpénzt, hanem inkább kiegészítik azt. A felhasználók a digitális jegybankpénzt digitális pénztárcákban tárolhatják, ami hatékony, biztonságos és azonnali tranzakciókat tesz lehetővé.
A digitális jegybankpénz típusai
A CBDC-ket lakossági és nagykereskedelmi típusokba sorolják:
1. A lakossági (retail) CBDC-k a nagyközönség számára elérhetőek, és elősegítik a határokon átnyúló fizetés hatékonyságát, a pénzügyi stabilitást és a pénzügyi integrációt. A retail CBDC-nek különböző fajtái ismertek:
- Közvetlen (direkt) CBDC, amelyet közvetlenül a központi bank kezel, és mindenki számára elérhető. A közvetlen CBDC közvetlen követelést jelent a központi bankkal szemben; a központi bank nyilvántartást vezet az összes egyenlegről, és azt minden tranzakcióval frissíti.
- Közvetett (indirekt) CBDC, amikor a központi bank bocsátja ki a digitális jegybankpénzt, de a magánszektor bevonásával valamilyen pénzforgalmi szolgáltató vezeti a CBDC-állományokhoz használt számlákat vagy tárcákat.
- Szintetikus CBDC, olyan stablecoin, amelynek értékét fedező tartalékokat egy központi banki főszámlán tartják.
- Számlaalapú CBDC esetén egy megbízható harmadik fél ellenőrzi a felhasználó mint számlatulajdonos személyazonosságát, és ellenőrzi a számlaegyenlegét a fizetés engedélyezése előtt. A számlákat ezután ennek megfelelően terhelik és írják jóvá.
- Token-alapú CBDC digitális pénztárcában kerül tárolásra, és blokklánc-technológiát használ annak kiküszöbölésére, hogy a tranzakció engedélyezése előtt ellenőrizni kelljen az ügyfél egyenlegét – feltéve, hogy az ügyfél igazolni tudja, hogy ő a token tulajdonosa (pl. egy privát kulcs segítségével, és megfelelő szinten megfelel a személyazonossági követelményeknek).
2. Nagykereskedelmi (wholesale) CBDC-k, amelyeket bankközi tranzakciókhoz terveztek, és amelyek egyszerűsítik a határokon átnyúló fizetéseket és értékpapír-tranzakciókat.
Mind a lakossági, mind a nagykereskedelmi CBDC lehet belföldi és határokon átnyúló digitális jegybankpénz is.
Digitális jegybankpénz a világban
Az első CBDC a bahamai Sand Dollar volt 2019-ben. Azóta a legtöbb digitális jegybankpénz kísérleti bevezetést, tesztelést az ázsiai-csendes-óceáni térségben hajtották végre, például Japánban, Dél-Koreában, Kínában, Hongkongban, Indiában, Szingapúrban, Thaiföldön, Malajziában és Ausztráliában. Számos ország a CBDC-fejlesztés különböző szakaszaiban van:
- Digitális jegybankpénzt jelenleg 11 ország használ, köztük a Bahamák (Sand Dollar), Nigéria, a Kelet-karibi Valutaunió és Svájc (a Svájci Nemzeti Bank bocsátott ki kötvényeket, amelyeket nagykereskedelmi CBDC-vel egyenlítettek ki).
- Kísérleti programokat indított Kína (e-CNY mint kiskereskedelmi CBDC), Japán, Dél-Korea, India és Ausztrália.
- Kutatási és tesztelési szakaszban tart az USA (kiskereskedelmi CBDC), Thaiföld (kiskereskedelmi CBDC) és Kanada (nagykereskedelmi CBDC).
Digitális euró
Az Európai Központi Bank (EKB) kezdeményezte digitális euro kibocsátását, ami a tervek szerint egy lakossági, számlaalapú, indirekt CBDC lenne, amely törvényes fizetőeszköz státusszal rendelkezik. Az Európai Bizottság elfogadta a digitális euró 2023-as bevezetéséről szóló rendeletjavaslatot, amelynek főbb elemei az alábbiak:
- Kibocsátás: Az EKB és az engedélyezett nemzeti központi bankok által történik.
- Érték: A fizikai euróval egyenértékű.
- Számlavezetés: Fizetési szolgáltatóknál vezetett számlákon.
- Kötelező elfogadás: A magánszemélyek személyes tevékenységei, a hasonló digitális fizetéssel nem rendelkező mikrovállalkozások és egyes nonprofit szervezetek kivételével a digitális eurót az euróövezetben kötelezően el kell fogadni fizetőeszközként.
- Fizetési módok: Online és offline egyaránt.
Magyarországi CBDC kezdeményezések
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank még nem bocsátott ki egységes, általánosan használható lakossági vagy nagykereskedelmi digitális jegybankpénzt, viszont pilot projektet már indított a vizsgálatára az MNB Diákszéf kezdeményezéssel. A Diákszéf mobilapplikáció az EU első lakossági digitális jegybankpénz pilot projektje, ahol az erre szolgáló mobilapplikációban a 8-14 éves korosztály a szüleik közreműködésével diáktallérokat gyűjthet, utalhat át másnak és takarékoskodhat velük, vagy éppen el is költheti őket. A diákok és szüleik elektronikus pénz számláit közvetlenül az MNB vezeti. Ez tehát egy lakossági, számlaalapú, közvetlen CBDC pilot projektje.
A digitális jegybankpénz képes forradalmasítani a pénzügyi rendszert, mivel nagyobb fizetési hatékonyságot, pénzügyi stabilitást és befogadást kínál. Ahogy a különböző országok felfedezik és bevezetik a CBDC-ket, a globális pénzügyi környezet jelentős átalakulás előtt áll.
