2024. augusztus 1-től duplájára emelkedik az adókötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság általános mértéke. Magánszemélyek esetében ez négyszázezer, vállalkozások esetében pedig egymillió forintot jelent. A bejelentés nélküli foglalkoztatás a jövőben egymillió forint helyett kétmillió forintba kerül. Mi változik még és hogyan? – A Niveus Consulting Group összefoglalója.
2024. augusztus 1-től az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) több tényállása esetén is duplájára emelkedik a mulasztási bírság kiszabható maximális összege.
Mivel az adójogszabályok által megállapított kötelezettségek megszegése miatti általános bírságtétel is ezek között van, a változás lényegében minden adózót érint, aki valamelyik adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti.
„Az új előírás alapján ugyanis
bármely adókötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózó kettőszázezer forint helyett négyszázezer forintig, nem természetes személy adózó pedig ötszázezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható 2024. augusztus 1-től
– hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője.
Szintén kétszeresére, egymillió forintról kettő millió forintra nő a kiszabható mulasztási bírság felső határa a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén.
Természetesen ez a változás is minden adózóra vonatkozik, azonban ha megvizsgáljuk a NAV a honlapján az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók rendszeresen közzétett névsorát – amelynek legutóbbi változata több mint 5600 adózót sorol fel – akkor arra lehet számítani, hogy ez a bírságtétel-emelkedés elsősorban a kereskedelemmel és vendéglátással foglalkozó, valamint az építőiparban tevékenykedő társaságokat és az egyéni vállalkozókat fogja érinteni.
„Ezeknek az adózóknak azt is érdemes mérlegelniük – figyelmeztet Antretter Erzsébet – , hogy az adóhatóság bírságolási útmutatója alapján, ha az adózó be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott, akkor a bírság kiszabása minden esetben kötelező, és ebben az esetben mindig a maximális bírságtétel kerül kiszabásra. Csökkentésre ugyanis csak késedelem vagy hibás bejelentés esetén van lehetőség, ha az alkalmazott bejelentése teljesen elmaradt, akkor augusztus 1-től így minden esetben kétmillió forintos bírságra lehet számítani.”
Szintén kétmillió forintra emelkedik a mulasztási bírság felső határa a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenérték feltüntetésével történő teljesítése, valamint iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése esetén,
ami például a kereskedelem és a vendéglátás területén szintén okozhat kellemetlen meglepetéseket. Különösen mivel a nyári főszezonban történő hatályba lépéssel egyidejűleg számítani lehet ezen területek fokozott ellenőrzésére is.
Abban nincs változás, hogy a bírság kiszabásakor az adóhatóság általában számos körülményt mérlegel és a maximális bírságtételek főszabály szerint csak ismételt mulasztás esetén alkalmazhatóak, ha az adóhatóság előtte már felhívta az adózót a kötelezettség teljesítésére. A maximális bírságtétel növekedése miatt azonban ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy már az első mulasztás esetén kiszabott bírságok is magasabbak lesznek a korábbiaknál. „Emiatt az adózóknak még inkább érdemes lehet a nyári időszakban időt szánni arra, hogy a tavaszi hajtásban elmaradt vagy nem megfelelően teljesített adókötelezettségeiket pótolják, javítsák akár adózásban jártas szakértő bevonásával” – javasolja a szakértő.
