A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó irányelv a munkáltató nyugdíjba vonulása esetén is alkalmazandó – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-196/23. számú ügyben hozott ítéletében.
Egy vállalkozó nyugdíjba vonult. Távozása a vállalkozása nyolc telephelyén kötött 54 munkaszerződés megszűnését eredményezte. Nyolc munkavállaló vitatta az – álláspontjuk szerint jogellenes – elbocsátást. A keresetüket elutasították. A fellebbezés ügyében eljáró spanyol bíróságnak a munkaszerződések megszűnésének érvényességéről kell döntenie.
A spanyol törvény csoportos létszámcsökkentés esetén a munkavállalók képviselőivel folytatandó konzultációs eljárást ír elő. Ez az eljárás azonban nem alkalmazandó abban az esetben, amikor a munkaviszony a természetes személy munkáltató nyugdíjba vonulása miatt szűnt meg. A spanyol bíróságban azonban felmerül a kérdés, hogy ennek az esetnek a kizárása összeegyeztethető-e a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó uniós irányelvvel (a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelv). Ezért erre vonatkozóan kérdést terjesztett a Bíróság elé.
A Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az irányelv fő célja az, hogy a csoportos létszámcsökkentést megelőzően folytassanak konzultációt a munkavállalók képviselőivel és tájékoztassák az illetékes hatóságot. Hozzáteszi, hogy állandó ítélkezési gyakorlata szerint az ezen irányelv értelmében vett csoportos létszámcsökkentésről akkor van szó, ha a munkaszerződés megszüntetésére az érintett munkavállalók beleegyezése nélkül kerül sor.
Ezért úgy véli, hogy a spanyol törvény ellentétes az irányelvvel.
Az irányelv ugyanis alkalmazandó a munkáltató nyugdíjba vonulása esetén is, ha az elbocsátásokkal érintett munkavállalók létszáma eléri az előírt küszöbértékeket[1].
A Bíróság pontosítja, hogy ez az eset nem hasonlítható a munkáltató halálához – amellyel kapcsolatban korábban úgy ítélte meg, hogy az irányelv nem alkalmazható (a Bíróság 2009. december 10-i Rodríguez Mayor és társai ítélete, C-323/08. ) – mivel
az elhunyt munkáltatótól eltérően a nyugdíjba vonuló munkáltató főszabály szerint képes konzultációkat folytatni többek között a munkaszerződés-megszüntetések elkerülése vagy csökkentése, de legalábbis az ebből eredő következmények enyhítése érdekében.
[1] Egy 30 napos időszak során: a rendszerint 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztató üzemekben legalább 10 fő; a rendszerint legalább 100, de 300-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztató üzemekben legalább a munkavállalók 10%-a, a rendszerint 300 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató üzemekben legalább 30 fő. Egy 90 napos időszak során legalább 20 fő, függetlenül attól, hogy hány munkavállalót foglalkoztatnak rendszeresen az érintett üzemben. Az elbocsátottakra vonatkozóan előírt szám számításakor elbocsátásnak kell tekinteni a munkaszerződéseknek a munkáltató által egy vagy több, nem az érintett egyéni munkavállalók személyében rejlő ok miatt kezdeményezett megszüntetését is, feltéve, hogy az elbocsátottak száma legalább öt fő.
