Háborúellenes akciótervről döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten, a Kormányinfón. Az akcióterv részeként beszélt a háborús propaganda elleni fellépésről. Az igazságügyi miniszter feladata, hogy a szabályozást kidolgozza – közölte a miniszter.
Gulyás Gergely kifejtette, fontos a legnagyobb átláthatóság, ezért
kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá.
Emlékeztetett arra, hogy pártok külföldről nem fogadhatnak el forrásokat, ezért ez a rendelkezés csak a médiumokra vonatkozik. Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra.
„Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak” – mondta a miniszter.
Gulyás Gergely közölte, az igazságügyi miniszter feladata, hogy a szabályozást kidolgozza. Van erre európai uniós szabályozás, de a kormány „annál egy kicsit jogállamibb megoldást” támogat – mondta. Az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire „durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő” szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.
A miniszter közölte, a kormány döntött arról is, hogy
védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert.
Ismertetése szerint a hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetnie, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül.
Gulyás Gergely közölte, 2024-ben érdemben a bankadó mértéke nem változik; azt minden olyan banknak meg kell fizetnie teljes egészében, amely nem növelte teljes állampapír-állományát. Ezt azzal indokolta, hogy sok bank kihasznált egy kiskaput, amely az állampapír-vásárlásra vonatkozott.
Elmondta,
megemelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét és a bankok devizaműveleteire valutaátváltási illetéket vetnek ki.
Annak érdekében, hogy ezt ne lehessen áthárítani a családokra,
2024-ben a számlavezetési és a kártyahasználati díjra stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra vonatkozóan.
A miniszter azt mondta, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót és a kiskereskedelmi adót nem csökkentik idén, annak mértéke változatlan marad.
Európai és magyar szempontból is helyesnek nevezte a miniszter, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós elnökség kezdetén békemissziót indított. Gulyás Gergely azt mondta, a háborús felekkel történő közvetlen párbeszéd nélkül a béke nem érhető el. Kijelentette, Európában a nagy országokat háborús propaganda uralja, „valakinek képviselnie kell a vesztesek, az áldozatok, a megcsonkított családok hangját is”. A békéhez elsősorban a nagyhatalmak tudnak hozzájárulni, a magyar miniszterelnök a háborús felekkel történő tárgyalás után ezért utazott Kínába, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon – ismertette.
„Az elhúzódó háború rendkívüli veszélyeket rejt Európa egészére és Magyarországra nézve is. A háború árát életekben elsősorban az oroszok és az ukránok fizetik meg. De az ukrán hadseregben magyarok is szolgálnak, tehát Magyarország azon országok közé tartozik, amelynek veszteségei nem csupán a gazdaság területén vannak, de emberéletekben is kifejezhető” – mondta. „A háború gazdasági árát egész Európa megfizeti a közvetlen támogatásokban, de a háború hatással van az inflációra és a gazdasági növekedésre is” – tette hozzá.
Gulyás Gergely elmondta, az áprilisi, májusi helyzethez képest sikerült érdemben letörni az üzemanyagárakat: a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében 30 forinttal tankolhat olcsóbban az áprilisi csúcshoz képest.
Ugyanakkor – tette hozzá – a múlt heti KSH-átlagárak szerint a benzin 4, a gázolaj pedig 10 forinttal volt drágább Magyarországon, mint ami a szomszédos országok átlaga. Ezért a kormány lépéseket vár az üzemanyag-kereskedőktől, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntethessék – közölte.
A kormány a légiközlekedésben tapasztalható késések miatt azt várja el a légiközlekedés valamennyi szereplőjétől, beleértve a HungaroControlt is, hogy készítsenek akciótervet, minden információt folyamatosan biztosítsanak az utasoknak, a földi kiszolgálás pedig radikálisan gyorsítsa a folyamatokat – közölte a miniszter.
Gulyás Gergely elmondta: a fogyasztóvédelmi hatóságot az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően arra utasítja a kormány, hogy a lehető legszigorúbban járjon el a jelentős késések esetén, és szabjon ki jelentős bírságokat.
Jelezte: pillanatnyilag 12 hatósági eljárás van folyamatban 2024. június 21. és július 1. közötti járatindulások kapcsán.
Hozzátette: „a késések több mint 60 százaléka a légitársaságok hibájára vezethető vissza, ezekben az esetekben kulcsfontosságú, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a légitársaságnak fájdalmas, komoly kárt okozó bírságot szabjon ki. Nem látunk más lehetőséget arra, hogy egész egyszerűen ne érje meg kockáztatni” – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely szerint a nyári időszak és a növekvő utasszám mellett előfordulhatnak késések, ez azonban nem ok arra, hogy sok órás késések legyenek, és különösen nem ok arra, hogy az utasok ne kapjanak meg minden információt, ami ahhoz szükséges, hogy el tudják dönteni, mit tesznek a repülő indulásáig. Hozzátette: azokat viszont, akik a repülőtéren vannak, maximálisan ki kell szolgálni és biztosítani kell nekik mindazt, ami a várakozás időszakában szükséges lehet.
Jelezte: számtalan rossz gyakorlat alakult ki, például a légitársaságok a kipakolásra, bepakolásra, illetve az utasok kiszállására, beszállására olyan kevés időt adnak, ami csak elméletileg elegendő az újrainduláshoz, ebből adódóan a délutáni időszakra már óriási késések alakulnak ki. Ráadásul – mutatott rá – az európai légiforgalom még a 2019-es rekordévnél is lényegesen nagyobb, emiatt ha egy járat időben nem tud elindulni, akkor sokszor nem 10-20 perc, hanem akár egy-két óra is lehet, amíg újra résidőt kap a felszálláshoz.
Vitályos Eszter kormányszóvivő bejelentette:
a kormány két évvel, 2026. július 1-jéig meghosszabbítja a 2019 és 2021 között felvett babaváró kölcsönök esetében a gyermekvállalási határidőt.
A kormányszóvivő a döntést azzal indokolta, hogy a babaváró kölcsön 2019-es bevezetését követően több, előre nem látható, nem várt, nagy horderejű, vis maior jellegű negatív esemény következett be, mint a Covid-járvány, az ukrajnai háború vagy az energiaválság. A kormány úgy gondolta, hogy ez a magyar családok egészségi állapotát, életszínvonalát, foglalkoztatási helyzetét egyaránt hátrányosan érinthette, és ezzel jelentősen megnehezíthette a gyermekvállalási terveik megvalósítását is – tette hozzá.
Jelezte: a visszafizetési kötelezettség most júliusig pár száz, de év végéig akár több ezer családot is érinthet, akiknek lejárna az ötéves időtartam, de még nem született gyermekük, ezért a kormány úgy gondolja, hogy nagy segítség lesz nekik, ha a két évvel meghosszabbodik a gyermekvállalási határidő.
Vitályos Eszter azt is bejelentette, hogy
július elsején elindult az Egészségablak, egy országos egységes digitális időpontfoglaló rendszer, ami a járóbeteg szakrendelésekre való időpontfoglalásban segít.
A bevezetés fokozatos, eddig országszerte 4143 szakrendelés kezdte meg az időpontok publikálását, de hónapról hónapra bővül majd azon szakrendelők és szakrendelések listája, ahol már így is be lehet jelentkezni – tette hozzá, jelezve, hogy emellett továbbra is lehet majd személyesen vagy telefonon időpontot foglalni a szakrendelésekre.
Az új időpontfoglalási lehetőséget azért vezetik be, hogy egyrészt könnyebb legyen a betegeknek eljutni a szakrendelőkbe és kevesebb legyen a várakozási idő.
Az alkalmazást már több mint hárommillióan töltötték le, havonta 2,5 milliószor nyitják meg és több mint kilencmillió leletet töltenek le belőle, a július elsejei indulástól július 6-ig 504 lakossági foglalást regisztráltak – ismertette.
A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy az elmúlt két hétben több mint 11 milliárd forintért valósultak meg beruházások Magyarországon. Elmondta: 5 milliárd forint támogatásból megvalósult a Debreceni Egyetem pilot kutatólaboratóriumának fejlesztése, 2,5 milliárd forintból pedig közúti infrastruktúra és közlekedésfejlesztések történtek, új vasúti megálló épült Balatonszéplak-felsőn, és felújították a Balatonfenyvesi állomást is.
Sporttal kapcsolatos fejlesztések 2,3 milliárd forint értékben valósultak meg: Rétságon tanuszodát alakítottak ki, a Miskolci Egyetemen pedig nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas teniszcsarnokot avattak.
