2024-ben bevezetésre került az elektronikus áfa rendszer, amely a digitalizációban rejlő lehetőségek kihasználásával az áfa bevallások elkészítésében vállalt adóhatósági támogatás keretében csökkenti a vállalkozások számára az adminisztrációs terheket. Egyúttal kijelöli a fejlődés irányát is, amelyben a végső cél az új platformok használatának elterjedése. A HÍD Consulting segítségével áttekintjük a digitális szabályozás részleteit.
Az Áfa tv. (184.§) megteremtette a digitalizált megoldások bevezetése révén azt a lehetőséget, hogy az új szemléletű áfa bevallás elkészítésének az útjára lépjünk, meghagyva a korábbi űrlap típusú nyomtatványi formában történő bevallás alkalmazhatóságát is. Az új opciók által biztosított többletinformációk használata ennek következtében olyanformán is megvalósítható, hogy az új felületet adategyeztetésre, kimutatások lekérdezésére (kontrollként) használjuk, de a bevallás elkészítése és benyújtása a korábbi formában és módon történik.
Jelenleg tehát megvan a lehetőség a bevallások elkészítésének módjai (űrlap típusú, webes felület, gép-gép kapcsolat) közötti választásra, ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy az új megoldások jelentik az alapját a további digitális fejlődésnek, ezért érdemes és hasznos ezekkel a felületekkel ismerkedni és használni a mindennapi tevékenység során.
A legfontosabb újdonságok
Az adóhatóság által kidolgozott projekt révén az áfa bevallás elkészítése olyan új szintre lép, amely
az adóhatóságnál rendelkezésre álló forrásadatokra épül, amellyel az adóalany a szükséges mértékben történő kiegészítést követően egyszerűbben és pontosabban előállíthatja a bevallástervezetet.
Az új platformokon az adóhatósággal történő online kommunikációnak köszönhetően a korábbinál részletesebb hibavizsgálatok végezhetők, majd a jóváhagyást követően a webes felületen vagy gépi interfészen keresztül beküldhető az áfa bevallás.
Az új alkalmazások bevezetésénél egy lényeges alapvetés, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokat (számlaadatok, nyugtaadatok, vámhatározatok) visszamutatja az adóalanyok számára, vagyis az adóhatóság az adatbázisában elérhető adatok szolgáltatásával kívánja támogatni, egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni az adóalanyok áfa bevallásának elkészítését. „Fontos hangsúlyozni, hogy az adóhatósági közreműködés az áfa bevallások elkészítésében nem jelenti azt, hogy az adóalanynak nincs vagy nem lesz teendője, ugyanis az adóhatóság egyrészt nem rendelkezik minden adattal, másrészt nincs minden olyan információ a birtokában, amely a végleges áfa bevallás összeállítását eredményezné” – emeli ki Kenyeres Beáta, a HÍD Consulting adótanácsadója. Ennek következtében pedig a felületeken elérhető adatokat az adóalanyok kiegészíthetik, ki kell egészíteni (pl. kézi nyugtaadatokkal, online számlarendszerben nem megjelenő adatokkal.) és olyan ügyleteknél, amelynél az adatok rendelkezésre állása önmagában nem elegendő a gazdasági esemény áfa szempontú megítéléshez a döntéseket is meg kell hozni (ilyen ügyletek különösen a levonási jog gyakorlásának meghatározása). Az elkészített bevallástervezet jóváhagyása is szükséges az adóalany részéről.
Mi mit jelent?
Érdemes definiálni néhány, az új rendszerekhez kapcsolódó kifejezést, amelyek pontos tartalma és ismerete hasznos lehet a felületek felhasználói számára. A legfontosabb a két platform; a webes felület és a gép-gép kapcsolat (M2M) meghatározása, jellemzőik leírása.
A webes felületen keresztül lekérdezhetők a releváns adóhatósági adatok, biztosított a strukturált ellenőrzési folyamat és a bevallási kötelezettség ezen a platformon keresztül teljesíthető. Ezt a felületet azon adóalanyok használhatják, akik egy adott bevallási időszakban 100 ezernél kevesebb számlát kezelnek, vagyis alkalmazása a kisebb vállalkozások számára javasolt.
A gépi interfészen keresztül történő áfa bevallásnál, a gép-gép kapcsolat útján az adóalany ügyviteli nyilvántartási rendszerébe importálhatóak az adóhatósági adatok, melyek ilyenformán felhasználhatók a bevallás alapját képező nyilvántartás elkészítéséhez. Az összeállított és feltöltött analitikán a NAV rendszere vizsgálatokat végez és ennek eredménye is elérhető lesz az adóalany számára.
Az adókódlista, az adóhatóság által kidolgozott olyan kódrendszer, amely követi az adókötelezettség megállapításának logikáját és az adott ügylet sorainak, tételeinek megfeleltetését hivatott biztosítani a bevallás soraival.
A validáció ezen platformok esetében az adóhatósági adatokra alapozott strukturált ellenőrzési folyamatot jelenti. A rendszerek ellenőrzési szempontjai azonban a nyomtatványkitöltő alkalmazásból már ismert feltételvizsgálatokon túl további, szélesebb körű összefüggésvizsgálatot jelentenek, amely eredményeként jelezve az adóalanynak az adóhatóság által alkalmazott, kockázatelemzési szempontok szerinti eltéréseket is.
A rendszerben használt ellenőrzést lezáró üzenetek; az error, vagyis a hiba és a warning, figyelmeztető jelzés, amelyekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy error hibával ezeken a felületeken nem lehet beküldeni a bevallást. A hibaüzenetek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a bevallás végleges beküldése előtt kontrolláljuk az adatokat és szükség esetén korrigáljuk azt (azokat).
Az új felületek létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az adóalanyok gyorsabban, egyszerűbben és pontosabban tudják elkészíteni az áfa bevallást és a többféle platform biztosítja a választás lehetőségét, hogy azt a módszert lehessen használni, amely leginkább illeszkedik a vállalkozás tevékenységéhez.
Milyen további előnyei vannak az új felületeknek?
Az új felületeken lehetőség van különböző paraméterek alapján kimutatások elkészítésére, ezek letöltésére és exportálására, amelyek abban az esetben is kontroll adatokat biztosítanak a vállalkozások számára, ha az áfa bevallás benyújtás a hagyományos ANYK nyomtatvány útján történik. Az adatok lekérdezésére és szerkesztésére a bevallási időszaktól függetlenül van lehetőség, azonban bevallástervezetet készíteni és azt jóváhagyni csak az adóalanyra irányadó bevallási gyakoriság szerinti adómegállapítási időszakot követő hónap első napjától lehet.
Ha az adóalany úgy dönt, hogy a webes felületen vagy gépi interfészen keresztül küldi be a bevallását, akkor mentesül a befogadott számlák adatszolgáltatási kötelezettség alól.
Az adóhatóság nem ellenőrizheti a megbízható adózó gép-gép kapcsolaton keresztül benyújtott bevallását az esedékességet követő 15 napig. (Kivéve, ha feltételezhető, hogy az adózó bevételét eltitkolja vagy az adóelszámoláshoz hamis bizonylatokat használ.)
A bevallási kötelezettségét gép-gép kapcsolaton keresztül teljesítő adóalany mentesül az önellenőrzési pótlék alól, ha az önellenőrzést a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességétől számított 15 napon belül nyújtja be.
Az Áfa bevallásban történt fejlesztések és a kapcsolódó adatszolgáltatások életútja jól példázza, hogy egyre szélesebb körű és pontosabb adatok állnak az adóhatóság rendelkezésére, amelyeket összevetve célzottabb és ennek köszönhetően hatékonyabb ellenőrzési eljárások folytathatók.
A bevallások vagy a számlázás (nyugtázás) terén bevezetett fejlesztések és új megoldások ugyanakkor a jogkövető adóalanyok érdekét is szolgálják azáltal, hogy az esetleges adócsalások gyorsabb felderítése nem torzítja a piaci versenyt és az új technológiákkal megbízhatóbb adatokkal és hatékonyabban valósulhat meg az áfa elszámolás, amely biztosítja az adatok megfelelőségét és az adminisztráció csökkentését is.
„Az új megoldások bevezetése a kitűzött adóhatósági célt megvalósítja és az ezzel kapcsolatos felhasználói igényeknek is megfelel, mivel biztosítanak egy keretet az áfa bevallás elkészítéséhez azáltal, hogy a releváns adóhatósági adatokat szolgáltatja, amelyek megkönnyítik az adminisztrációt és az alapját képezik az áfa bevallásnak, továbbá a forrásadatok értékes információt jelentenek a vállalkozások számára az ezek felhasználásával készíthető kimutatások során is” – zárja Kenyeres Beáta, a HÍD Consulting adótanácsadója.
Kenyeres Beáta, a HÍD Consulting adótanácsadója:
