Az ultraortodoxok erőszakos tömegtüntetésen tiltakoztak katonai behívásuk lehetősége ellen Jeruzsálemben vasárnap éjjel. Június 25-én az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság a jogegyenlőség elvére hivatkozva egyhangúlag kimondta ugyan az ultraortodox hívők katonai szolgálatra való behívásának jogosságát, azonban vallási alapon továbbra is elutasítják a törvényi kötelezettséget.
A katonai szolgálatot elutasító vallásosok összecsaptak a rendőrökkel, tüzeket gyújtottak az utakon és kövekkel dobálták az Egyesült Tórapártot vezető Jichák Goldknopf autóját.
Később Jákov Licman, a párt korábbi vezetője is hasonló sorsra jutott. A tüntetők megtámadták, betörték autója szélvédőjét, és tönkretették a járművet. Mindkét haredi politikust az izraeli rendőrök mentették ki, akik vízágyúkkal és lovasrendőrökkel oszlatták a tömeget, és öt tüntetőt őrizetbe vettek.
A tiltakozók főleg a mintegy hatvanezer lelket számláló jeruzsálemi ultraortodox, vagy másik nevén haredi irányzathoz tartoztak, akik semmiképpen sem bevonulni az izraeli hadseregbe (IDF), “inkább meghalunk” – közölték tábláikon.
Az Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúban az IDF súlyos emberhiánnyal küzd, és a legfelsőbb bíróság határozatban mondta ki, hogy a jogegyenlőség és a közteherviselés elve alapján az ultraortodoxok sem mentesülhetnek a katonai szolgálat alól.
A tüntetők azért támadták pártjuk politikusait, mert az ultraortodox pártok megszavazták az izraeli parlamentben azt az előző kormány idején beterjesztett kompromisszumos törvényjavaslatot, amely csökkentené a jelenlegi mentességi korhatárt, és “nagyon lassan”, de növelné a behívott harediek arányát.
A legfelsőbb bíróság döntése szerint ez a korábbi, még a jelenlegi háború előtt megfogalmazott indítvány is elfogadhatatlan, mert fenntartaná az ultraortodoxok kiváltságos helyzetét.
A harediek és politikai vezetőik szerint a katonai szolgálat nem összeegyeztethető szigorúan vallásos életmódjukkal. Attól tartanak, hogy a hadseregben szolgálók szekularizálódnak, elhagyják a vallási szabályokat.
A legfelsőbb bíróság döntése nyomán azonban már törvény kötelezi a fiatal haredi férfiakat, hogy kevésbé vallásos vagy világi társaikhoz hasonlóan bevonuljanak, és felszólították a hadsereget mozgósításukra.
Izraelben a legfelsőbb bíróság kimondta az ultraortodoxok katonai behívásának jogosságát
Izraelben az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság június 45-én egyhangúlag kimondta az ultraortodox hívők katonai szolgálatra való behívásának jogosságát a jogegyenlőség elvére hivatkozva.
Az ügyben kilenctagúra kibővített legfelsőbb jogi grémium egyhangúlag úgy határozott, hogy “az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje a jesiva tanulók (a vallásos felsőfokú iskolák tanulóinak) toborzásától való általános tartózkodást, és nem lehet tovább pénzt utalni azoknak a jesiváknak, melyek diákjai nem kaptak felmentést a szolgálat alól”.
“Egy nehéz háború közepette az egyenlőtlenség terhe minden eddiginél égetőbb, és a kérdés fenntartható megoldását követeli meg” – írták a bírák arra hivatkozva, hogy jelenleg a katonák életüket is feláldozzák vagy kockáztatják Izraelért, miközben az ultraortodoxok túlnyomó többsége nem viseli ezeket a közterheket.
“A legdrágább dologgal, magával az élettel kapcsolatos diszkrimináció a legsúlyosabb diszkrimináció. Az ember hajlandó életét adni hazájának biztonságáért. Ezért cserébe nem vár semmilyen hasznot. Csak azt várja el, hogy mások is úgy viselkedjenek, mint ő”
– ítélkeztek a bírók a katonai közteherviselést követelő petíciókra válaszolva.
A bíróság megállapította, hogy jogi keret hiányában nem lehet tovább állami pénzt utalni azon jesiva hallgatóknak, akik nem kaptak katonai felmentést, vagy akiknek a katonai szolgálatát nem halasztották el.
A bírák határozatukban azt is megjegyezték, hogy a legfelsőbb bíróság már több mint hét évvel ezelőtt alkotmányellenesnek minősítette a jogegyenlőség súlyos és erőteljes megsértése miatt a biztonsági szolgálatról szóló törvényt, amely lehetőséget adott a jesivákban tanulóknak arra, hogy elhalasszák szolgálatukat mindaddig, amíg teljes felmentést kapnak előrehaladott életkoruk miatt.
A bíróság szerint
aláássa a besorolási kötelezettség létét a kormány azon állítása, miszerint a katonai hatóságok mérlegelési jogkört kapnak arról, hogy a lakosság mely csoportjait hívják be szolgálatra, mert a bevonulási kötelezettség egyformán vonatkozik az ország állampolgáraira.
A kormánynak ez a véleménye emellett ellentmond a közigazgatási hatóság azon kötelezettségének is, hogy mérlegelési jogkörét méltányosan kell gyakorolnia.
A grémium hangsúlyozta, hogy “a biztonsági intézmények sürgősen munkaerőre szorulnak”.
A Fegyvertestvérek nevű szervezet, a Mozgalom a Kormányzati Minőségért és 240 magánkérelmező fordult petícióval az izraeli legfelsőbb bírósághoz a szerintük fennálló jogsérelem orvoslására. Beadványukban azt állították, hogy a kormány felhatalmazás nélkül döntött egy már érvényét vesztett rendelkezés alkalmazásáról, és a hadkötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket az ország elsődleges alaptörvényeiben kell rögzíteni a kneszetben, s azoknak meg kell felelniük a jogegyenlőség elvének.
Az ultraortodox pártok miniszterei és parlamenti képviselői támadták a legfelsőbb bíróság döntését, melyet a jobb- és baloldali pártok, valamint a petíció benyújtói egy emberként üdvözöltek.
Jogegyenlőség és közteherviselés vs. ultraortodox vallási szabályok
Izraelben a katonai szolgálatot a népesség túlnyomó többsége magától értetődő hazafias kötelezettségének tekinti, amely az ország védelme mellett az izraeli népesség integrációját is szolgálja – az izraeli hadseregre néphadseregként, sajátjukként tekintenek. Az arányaiban elenyésző, ám annál nagyobb politikai súlyú kisebbség, az ultraortodox zsidók egy része viszont teljes egészében elutasítja a katonai szolgálatot, a radikálisabbak pedig még Izrael állam létjogosultságát is, mert az szerintük csak a messiás eljövetelével valósulhatna meg.
A zsidó társadalomban komoly szakadást okoz, hogy a többség úgy érzi, az ultraortodoxok kivonják magukat a közös felelősség alól – és nem csupán a katonai szolgálat alóli mentesség alól, a Tóra tanulmányozása ugyanis az ultraortodoxoknál teljes embert kíván, így a férfiak javarészt munka nélkül, állami ösztöndíjból élnek.
A nyitottabb ultraortodoxok igyekeznek enyhíteni a feszültségen, egyre növekvő számban vállalva katonai vagy polgári szolgálatot a hadseregben Az izraeli hadsereg külön zászlóaljakat is szervezett az ultraortodoxoknak, ahol tekintettel vannak vallási kötöttségeikre és igyekeznek megteremteni a feltételeket a katonai szolgálat és a vallásgyakorlás egyidejű lehetőségére. Az ultraortodox nőket pedig a szigorú vallási kötöttségeikre tekintettel mentesítik a szolgálat alól.
