A gimnázium korábbi, a polgári engedetlenségi mozgalomban részt vett, és emiatt 2022. november 30-án rendkívüli felmentéssel elbocsátott pedagógusai keresetükben kérték a Fővárosi Törvényszéktől a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazását, illetve sérelemdíjat igényeltek. A bíróság 2024. június 14-én kihirdetett ítéletével a felperesek keresetét elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte őket.
A törvényszék az ítélet szóbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy bár az ítélet rendelkező része egyszerű, „fekete fehér”, az események jogi megítélése komplex kérdéseket vetett fel, és a bíróság mindkét fél eljárás során tett állításainak és érveinek alapos megfontolását követően döntött arról, hogy
a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokkal szemben alkalmazott tankerületi szankció jogszerű volt.
A Fővárosi Törvényszék megítélése szerint
„a polgári engedetlenség kettős arculatú magatartás volt”: egyfelől – a munkáltatói álláspontnak megfelelően – egy sorozatos, súlyos munkajogi jogsértés, másfelől azonban – a tanárok érvelését követve – véleménynyilvánítás, amely mint alapvető jog és mint emberi jog is védelmet élvez.
Az engedetlenkedő tanárok maguk kapcsolták össze elválaszthatatlanul a véleménynyilvánításukat a munkajogi jogsértéssel. Így – bár a felperesek engedetlenségi mozgalma békés volt, nem okozott nagyobb zavart –
a tanároknak számolniuk kellett azzal, hogy ha átlépnek a jogszabályok által meghatározott kereteken, akkor ennek munkajogi következményei lehetnek.
Viszont
a munkáltatói intézkedésnek is ki kell állnia az alapvető, illetve emberi jogok korlátozását érintő mércék próbáit.
A bíróság az eset összes körülményét, a felek minden hivatkozását mérlegre téve végső soron úgy értékelte, hogy a felperesek magatartása átlépte azt a határt, amelyen túl az alperes már joggal alkalmazhatta a legsúlyosabb munkajogi szankciót – az eset alapjogi vonatkozásait is figyelembe véve.
Eljárása során a bíróság többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi állt az alperes döntésének hátterében: valójában a munkajogi jogsértéssel szemben kívánt-e fellépni, vagy azt szankcionálta, hogy a pedagógusok véleményt nyilvánítottak őket és a diákokat érintő kérdésekben.
Döntésében a törvényszék megállapította, hogy
az alperes az elmulasztott órák számát vette figyelembe, nem pedig azt szankcionálta, hogy „ki tiltakozik hangosabban”.
A felperesek és kollégáik egyéb formában történő véleménynyilvánítását senki nem korlátozta vagy büntette.
Indokolása során a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a Polgári Perrendtartás szerint ítélkező tevékenységében őt kötik a felek által meghatározott „jogi keretek”, amelyeknek kidolgozása elsősorban a jogi képviselők feladata. Az ítéletet az adott jogi keretek között kell meghozni.
