A Be. 744. § (3) bekezdése nem tartalmaz az általános szabályoktól eltérő szabályt, így az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét nem zárja ki. Amennyiben a jogalkotó feltételhez kötné, vagy ki kívánná zárni az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét, úgy azt kifejezett eltérő rendelkezéssel tehetné meg – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1763/2022. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 744. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
A Be. 744. § (3) bekezdése szerint
a tárgyalás tartását indítványozó személynek az előkészítő ülésen való jelenléte kötelező, és ha az előkészítő ülésen nem jelenik meg, valamint magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványt visszavonta.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés alkalmazása következtében sérült a tisztességes eljáráshoz, azon belül az igazságos tárgyalás tartásához való joga, valamint a jogorvoslathoz való joga. Nézete szerint a Be. 744. § (3) bekezdése továbbá a terhelt igazságos tárgyaláshoz való jogát is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza azáltal, hogy kizárja a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás során a távolmaradás utólagos kimentését.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Be. 744. § (3) bekezdése az előzetes és haladéktalan kimentés hiánya esetére állapít meg eljárási jogkövetkezményt. E rendelkezés az utólagos igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségéről (annak kizárásáról vagy az általánostól eltérő szabályról) egyáltalán nem szól. Tehát a Be. 744. § (3) bekezdése nem tartalmaz az általános szabályoktól eltérő szabályt, így az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét nem zárja ki. Amennyiben a jogalkotó feltételhez kötné, vagy ki kívánná zárni az igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét, úgy azt kifejezett eltérő rendelkezéssel tehetné meg.
Az indítványozónak tehát lett volna lehetősége utólag igazolási kérelemmel élni. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
