Az Alaptörvény rendelkezik az állam és a bevett egyházak közösségi célú együttműködéséről, és írja elő legmagasabb szinten a bevett egyházak feladatellátásban való részvétele esetén, hogy az állam erre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1160/2023. számú, alkotmányjogi panasz elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11/A. §-a, valamint 13. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
A sérelmezett rendelkezések alapján,
ha az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó köznevelési intézmény fenntartói joga bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személy részére átadásra kerül, a feladatellátás helyéül szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen a tulajdonába kell adni.
Az indítványozó önkormányzat álláspontja szerint a szabályozás úgy korlátozza a tulajdonjogát, hogy az nem elkerülhetetlen, nincs kényszerítő oka, továbbá nem felel meg a szükségesség és arányosság követelményének sem. Érvelése szerint a hatékony feladatellátás más módon, így a jelenleg is hatályos, az önkormányzat és az egyházmegye, a tankerületi központ és az indítványozó hármas használati szerződése alapján is biztosított. Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezések az önkormányzati vagyon burkolt kisajátítását is jelentik, azonban az azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás helyett a rendelkezések a tulajdon ingyenes átadására köteleznek.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy észszerű indokokon alapul a helyi önkormányzatok vonatkozásában a köznevelési intézménynek helyet adó ingó és ingatlan vagyonuk jogosultságai közötti eltérésnek a fenntartójuk alaptörvényi helyzete szerinti megkülönböztetése. A nemzetiségeket az Alaptörvény államalkotó tényezőként nevesíti, és a politikai közösség részeként ismeri el, emellett az Alaptörvényben nyert megerősítést a jelen ügy szempontjából releváns nemzetiségi alap- és középfokú neveléshez és oktatáshoz való joguk, amelynek biztosítása az állam feladata. Szintén
az Alaptörvény rendelkezik az állam és a bevett egyházak közösségi célú együttműködéséről, és írja elő legmagasabb szinten a bevett egyházak feladatellátásban való részvétele esetén, hogy az állam erre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít.
Az egyházi fenntartó azon túl, hogy maradéktalanul köteles az átvett állami feladat ellátására, sajátos többlet-feladatot lát el azzal, hogy világnézetileg elkötelezett oktatást biztosít, amit az állami intézmény nem tehetne. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
