A poggyászberakodásért felelős reptéri személyzetnek a légi járat jelentős késését okozó létszámhiánya a légi utasok jogai szempontjából „rendkívüli körülménynek” minősülhet – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-405/23. számú Touristic Aviation Services ügyben hozott ítéletében.
2021-ben a TAS társaság által üzemeltetett, Köln-Bonnból (Németország) a görögországi Kos szigetére tartó légi járat 3 óra 49 perc késéssel érkezett meg. A késésnek több oka is volt, de elsősorban a Köln-Bonn repülőtéren a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzet létszámhiánya okozta.
A késéssel érintett utasok közül egyesek átruházták az esetleges kártalanításhoz való jogukat a Flightrightra. E vállalkozás keresetet indított a TAS ellen a német bíróságok előtt, arra hivatkozva, hogy a késés a TAS-nak tudható be, és nem igazolható rendkívüli körülményekkel.
Az uniós jog értelmében (a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)
a légitársaság nem köteles kártalanítást fizetni a jelentős, azaz három órát meghaladó késés esetén, ha bizonyítani tudja, hogy a késést olyan „rendkívüli körülmények” okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
A jogvitában eljáró német bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy „rendkívüli körülménynek” minősülhet-e az, hogy a repülőtér üzemeltetőjének a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzetének létszáma nem elegendő?
A Bíróság igenlő választ ad:
„rendkívüli körülménynek” minősülhet az, hogy a repülőtér üzemeltetője által alkalmazott, a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzet létszáma nem elegendő.
„Rendkívüli körülmény” áll fenn, ha
egyrészt az esemény sem jellegénél, sem eredeténél fogva nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységi körébe, másrészt pedig kívül esik annak tényleges befolyásán.
A német bíróság feladata annak értékelése, hogy e két feltétel teljesül-e. Így először is azt kell értékelnie, hogy a jelen ügyben a poggyászok berakodásával kapcsolatban megállapított hiányosságokat általánosnak kell-e tekinteni. Ha ez lenne a helyzet, akkor az ilyen hiányosságok nem minősülhetnének a légitársaság rendes tevékenységi körébe tartozó eseménynek. Másodszor azt kell értékelnie, hogy ezek a hiányosságok kívül estek-e a TAS befolyásán. Nem esnének kívül például akkor, ha a TAS a repülőtér üzemeltetője felett jogosult lenne tényleges ellenőrzést gyakorolni.
Még ha a német bíróság azt is állapítaná meg, hogy a szóban forgó személyzet létszámhiánya „rendkívüli körülménynek” minősül,
a TAS-nak ahhoz, hogy mentesüljön az utasok kártalanítására vonatkozó kötelezettsége alól, azt is bizonyítania kell, hogy egyrészt ezt a körülményt minden észszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna elkerülni, másrészt pedig, hogy minden, a helyzetnek megfelelő intézkedést megtett az ebből eredő következmények elhárítása érdekében.