Amennyiben a jelölő szervezet rövidített neve, illetve emblémája a rajta elhelyezett szöveges tartalomra tekintettel nem teszi lehetővé a szervezet egyértelmű beazonosíthatóságát, a választási bizottság nem engedélyezheti a rövidített név, illetve embléma szavazólapon történő használatát – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1930/2024. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó egyesület a területi választási bizottságnál (TVB) kezdeményezte jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai és a helyi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.  A szervezet bejelentéséhez mellékelte emblémáját, és kérte annak a szavazólapokon történő feltüntetését.

A TVB megállapította, hogy az egyesület bejelentése a jogszabályi feltételeknek megfelel, ezért az egyesületet jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, ugyanakkor az embléma használatát a választási eljárásban nem engedélyezte. Indokolása szerint az emblémán szereplő rövidített név csak részben, míg az azon kívül megjelenített szöveg egyáltalán nem egyezik meg a jelölő szervezet hivatalos (és rövidített) nevével, valamint a bejelentési formanyomtatványon feltüntetett elnevezéssel.

Az indítványozó fellebbezéssel támadta a TVB határozatát, amely határozatot a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), majd a Kúria is helyben hagyott. A Kúria utalt arra, hogy

bár a jelölő szervezetek jelképének tartalmi vizsgálata nem tartozik az NVB hatáskörébe, a választási törvény alapelveinek megvalósulása olyan általánosan garantált minimum, amit maradéktalanul érvényesíteni kell.

Az indítványozó megítélése szerint a támadott döntés korlátozza a választáson való részvételét azáltal, hogy nem lesz emblémája a szavazólapon.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy

amennyiben a jelölő szervezet rövidített neve, illetve emblémája a rajta elhelyezett szöveges tartalomra tekintettel nem teszi lehetővé a szervezet egyértelmű beazonosíthatóságát, a törvényes feltételek ellenőrzése keretében a választási bizottság nem engedélyezheti a rövidített név, illetve embléma szavazólapon történő használatát.

Tekintettel arra, hogy a Kúria által alkalmazott jogszabályi rendelkezések célja a választások tisztaságának biztosítása, a választáson induló szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítása, illetve a választópolgárok tényleges akaratának maradéktalan érvényre juttatása,

ezen rendelkezések alkotmányos tartalmával összhangban áll a megtévesztő, az azonosítást elnehezítő, illetve a nyelvtani-logikai kapcsolatot nem mutató feliratok szavazólapon történő feltüntetésének megtiltása.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint tehát a rövidített név és az embléma szavazólapon történő feltüntetésének vizsgálata során nem történt Alaptörvénybe ütköző jogalkalmazás, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.