A magyarországi anyakönyvezés során az anyakönyvi hatóság nem módosíthatja a külföldi tényállást, és nem anyakönyvezhet a külfölditől eltérő örökbefogadókat – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1019/2023. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a magyar-amerikai állampolgárságú indítványozó és az azonos nemű amerikai állampolgár házastársa részére a kaliforniai bíróság gyermek örökbefogadását engedélyezte. 2019-ben közösen kérelmezték Magyarországon a gyermek hazai anyakönyvezését. Kérelmüket a kormányhivatal, a határozat elleni keresetüket az eljáró bíróság elutasította, felülvizsgálati kérelmük befogadását a Kúria megtagadta.
Az indítványozó és házastársa 2021 nyarán elvált, az indítványozó ezt követően a gyermek hazai anyakövezését mint egyedülálló kérelmezte, kérelmét azonban a kormányhivatal ismét elutasította.
A kormányhivatal indokolása szerint az indítványozó házasságának felbontása nem változtat azon, hogy a gyermeket házaspárként fogadta örökbe, a közös örökbefogadás lehetősége Magyarországon csak házasságban élő férfi és nő számára biztosított, ezért a gyermek örökbefogadása tárgyában hozott amerikai határozat elismerése a magyar közrendbe ütközne.
A határozattal szemben az indítványozó keresetet nyújtott be, amelyet a bíróság elutasított, a Kúria pedig megtagadta a felülvizsgálati kérelem befogadását.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljárás során hozott döntések sértik az emberi méltóságát, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint a gyermek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez. Az anyakönyvezést megtagadó döntés a gyermeket alapvető jogaitól fosztja meg, amelynek egyetlen oka a szülők szexuális irányultsága. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy a gyermek legfőbb érdeke, így az eljáró hatóságok és bíróságok kötelezettsége, hogy döntéseikben és eljárásaik során a gyermek érdekét szem előtt tartva járjanak el.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a kedvezményes honosítás előfeltétele a külföldi örökbefogadás hazai elismerése. A vonatkozó szabályok szerint
a hazai anyakönyvezés során az anyakönyvi hatóság nem módosíthatja a külföldi tényállást, és nem anyakönyvezhet a külfölditől eltérő örökbefogadókat.
Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a kaliforniai bíróság határozatának elismerése kérdésében korábban már jogerős döntés született, az indítványozó családi állapotának utóbb történt megváltozása pedig az elismerni kért határozat tartalmát nem változtatta meg. Mindez azt is jelenti, hogy
az indítványozó kérelme elutasításának oka az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben az indítványozó állításával ellentétben valójában nem az indítványozó szexuális orientációja, hanem a kérelem ítélt dolog (res iudicata) jellege volt.
Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
