Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.
Változások az ESG adatszolgáltatásban
A törvénymódosítás pontosítja, hogy az ESG adatszolgáltatásra jogszabályban kötelezett, illetve a kötelezettséget szerződésben vagy másként önként vállaló szervezetek milyen módon teljesíthetik e kötelezettségüket. A korábban is rendelkezésre álló lehetőség, az ESG beszámoló benyújtása mellett ezek a szervezetek egy ún. ESG kérdőív kitöltésével is szolgáltathatják a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adataikat, az SZTFH elnökének rendeletében a későbbiekben meghatározott – feltehetőleg az ESG beszámolóhoz képest csökkentett – adattartalommal.
„Ez a változás segítheti azokat a kis- és középvállalkozásokat (kkv), amelyek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozás beszállítóiként (ellátási láncának tagjaként), a vállalkozással kötött szerződésük alapján vagy a versenyképességük megőrzése, hitelképességük javítása érdekében önként vállalják ESG adatok szolgáltatását” – mondta el Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője.
Fontos új szabály, hogy ezektől a szervezetektől
az ESG kérdőíven túlmutatóan további adat közvetlenül nem kérhető.
Amennyiben bárki ilyen adatot igényelne, úgy azt az SZTFH-n keresztül, formális eljárásban kell kérnie, és a szervezet csak az SZTFH által engedélyezett adatszolgáltatásra köteles. A jogalkotó vélhetően így kívánja védeni a kkv szektor szereplőit a valóban szükségesnél szélesebb körű adatszolgáltatástól, ezzel is csökkentve adminisztratív terheiket.
Hasonló célt szolgál továbbá az a módosítás, miszerint
az adatszolgáltatásra szerződésben kötelezett vagy azt önként vállaló szervezetek akkor sem kötelesek ESG tanúsítványt igényelni, amennyiben adatszolgáltatásukat ESG beszámoló útján teljesítik.
Az akkreditált ESG tanúsító által kiállított tanúsítvány (bizonyossági vélemény) a törvény hatálya alá tartozó, ESG beszámoló benyújtására kötelezett vállalkozások számára továbbra is kötelező.
Míg a kkv szektor adminisztratív feladatai előreláthatólag csökkennek, nem ez a helyzet a tőlük ESG adatokat igénylő személyekkel, akik az így beszerzett adatokat 45 napon belül kötelesek az SZTFH rendelkezésére bocsátani.
Végül a jogalkotó egyértelművé tette, hogy
a vállalkozások – a fenntarthatósági jelentéshez hasonlóan – jogosultak konszolidált ESG beszámolót készíteni, ebben az esetben a leányvállalatok mentesülnek a beszámolási kötelezettség alól.
Az ESG közreműködőkre vonatkozó új szabályok
Az ESG törvény kiegészül az ESG közreműködő összefoglaló fogalmával, amelybe beletartoznak az ESG tanúsítók, ESG tanácsadók és ESG minősítők is. A törvénymódosítás mindhárom ESG közreműködői csoport esetében módosítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és a kizáró rendelkezéseket kiterjeszti az ESG közreműködők ún. kapcsolódó személyeire is, ezzel még inkább keretek közé szorítva az egyes tevékenységek gyakorlásának feltételrendszerét.
A jogalkotó differenciálta az ESG minősítők tevékenységére vonatkozó szabályokat, aszerint, hogy a minősítő egy vállalkozás megbízásából, hozzájárulásával, vagy anélkül végzi el a vállalkozás ESG minősítését. Ha a vállalkozásról vagy az ESG adatszolgáltatást vállaló vagy arra köteles egyéb szervezetről annak megbízása hiányában és hozzájárulása nélkül tartalmát tekintve ESG minősítést hoznak nyilvánosságra, vagy adnak át harmadik személynek, a minősítést végző személy haladéktalanul köteles értesíteni a minősített szervezetet, aki panasszal élhet és újraértékelést kérhet.
Fontos fejlemény, hogy a törvény már kifejezetten rögzíti:
az ESG közreműködők kizárólag akkor jogosultak a törvény szerinti tevékenység ellátására, ha őket az SZTFH nyilvántartásba vette.
A jogosulatlan ESG közreműködői tevékenység akár pénzbírsággal is sújtható. Az ESG minősítők esetében ugyanakkor – kivételesen – nem minősül jogosulatlan ESG minősítői tevékenységnek, ha a nyilvántartásban nem szereplő minősítést végző által minősített vállalkozás vagy egyéb szervezet a rá vonatkozó minősítés közzétételéhez hozzájárul.
„Látható, hogy az ESG ökoszisztéma még kialakulóban van. A jelenlegi módosítás tovább finomítja a rendszert, amelynek teljes megértéséhez azonban továbbra is szükségesek az alacsonyabb szintű jogszabályok” – tette hozzá Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje.
A nyilvántartásokra vonatkozó változások
A jogalkotó elsősorban technikai módosításokat vezetett be az ESG keretrendszerre vonatkozó egyes nyilvántartások tekintetében. Említésre méltó változás, hogy az SZTFH már nem a Magyarország területén ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról fog nyilvántartást vezetni, hanem magukról az ESG szoftverekről.
Az SZTFH kiterjesztett hatósági jogköre
A törvénymódosítás értelmében a hatósági ellenőrzés keretében az SZTFH már nemcsak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek betartását fogja ellenőrizni, hanem a vállalkozások, a további szervezetek és az ESG közreműködők ESG törvényben, illetve a törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését is.
Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője:
Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje:
