A NAV 2024-es ellenőrzési tervéből már egyértelműen látszik, hogy mely területekre koncentrál a központi adóhatóság az idei adóellenőrzései során. Kiemelt figyelmet kapnak a nagyszámú munkavállalót foglalkoztató cégek, a munkáltatással összefüggő területek és a transzferárazás vizsgálata, valamint a magánszemélyek külföldről származó jövedelmeinek vizsgálata. Az adóhatóság külön figyelni fog az adóminimalizáló társaságokra, a kriptovalutából jövedelmet szerzőkre, a számítástechnikai termékekkel kereskedőkre, az építőipari és építőanyag kereskedőkre, valamint az internetes tartalomszolgáltatókra.
Az elmúlt években a hazai adóhatóság digitalizációja és technikai fejlődése is hozzájárult az adóbevételek növekedéséhez. Ennek a folyamatnak része a fejlett technológiai eszközök használata az adóellenőrzések és az ellenőrzésre kiválasztás során (pl. mesterséges intelligencia). Emellett az adóhatóság szervezeti szempontból is sokat fejlődött, hiszen sikeresen indultak el a szolgáltató jellegű hatóság felé vezető úton.
“Az NAV fejlődésének és határozott fellépéseinek köszönhetően nagy mértékben csökkent az adórés, ami azt jelenti, hogy
az eddig eltitkolt adóösszegek fel fognak tűnni az adóhatóság számára, és hatékonyabban is szedik majd be azokat a gyors és eredményes beavatkozásaiknak köszönhetően”
– emelte ki Séra Gergely, az EY Adóperek területének partnere. “Az együttműködő adózóknak könnyítéseket és támogatásokat kínál a hatóság a bírság helyett” – fűzte hozzá Séra Gergely.
Az adóhatóság ellenőrzési tervében a piaci-, és jogszabályi változásokat lekövetve idén főszerepben lesznek a munkáltatással összefüggő területek átfogó ellenőrzése mellett a transzferár ellenőrzések, illetve a nemzetközi információcsere keretében érkező adatok. A transzferár ellenőrzések körében a gyógyszeripari és autóipari ágazatban működő vállalkozások számíthatnak specifikus ellenőrzésekre. A nemzetközi információcsere keretében érkező adatok pedig nem fognak korlátozódni a társas vállalkozásokra – tehát a magánszemélyek nemzetközi befektetései és egyéb jövedelmei is célkeresztbe kerülnek. A korábbi évek célterületei közül megjelennek visszatérő szektorok az idei tervben is. Ilyen jelentős költségvetési kockázatot hordozó terület például az építőipari-, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytató és a számítástechnikai-termékek kereskedelmével foglalkozó vállalatok.
Továbbra is cél a foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálata. A NAV ezért elsősorban a vagyonvédelmi és építőipari tevékenységet folytató, a munkaerő-kölcsönzéssel, valamint a takarítással foglalkozó vállalkozásokat vizsgálja majd.
Idén is iparágtól függetlenül prioritással fogja kezelni a NAV az adókedvezmények és adó-visszaigénylések jogszerűségét. Természetesen hatékony fellépés várható a gyanús adózói magatartások miatt is. Itt kiemelendő az árbevételt nem realizáló, de áfa-visszaigénylő cégek és az alvó állapotból felélesztett cégek.
„Ha az ellenőrzések során eltérést találnak, az adóhatóság reakciója gyorsabb lesz az elmúlt évek tapasztalataihoz képest, adókijátszás észlelése esetén pedig azonnali beavatkozásra lehet számítani”
– hangsúlyozta Bajusz Dániel, az EY adóperes ügyvédje. „Adókijátszás miatt az adóhatóság biztosítási intézkedés hatálya alá is veheti a vállalkozás vagyonát, amíg az eljárás le nem zárul” – figyelmeztet a szakértő.
Amennyiben a cég tevékenysége a kiemelt területek közé tartozik, szakértő bevonásával érdemes átvizsgálni a vállalkozás adózási gyakorlatát, hogy egy esetleges adóellenőrzés kihívásai ne okozzanak meglepetést.
