Egy gyűlés spontán jellegét kizárja, ha a szervező fellép az eseményen – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/2647/2023. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó egy, a Belügyminisztérium épülete előtt tartott gyűlésen beszédet mondott. A gyűlés végének bejelentését követően arra kérte a résztvevőket, hogy a Lánchídon keresztül vonuljanak a Karmelita kolostor elé, és tiltakozzanak a kordonbontókkal szembeni rendőri intézkedés ellen. A menet békésen átvonult a Budai Várba, majd a résztvevők végül egy harmadik helyszínre vonultak át, ahonnan az indítványozó még azelőtt távozott, hogy a tömeg feloszlott volna.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szabálysértési eljárást kezdeményezett az indítványozóval szemben a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetése miatt, és százezer forint pénzbírsággal sújtotta.
Az indítványozó a határozattal szemben kifogást nyújtott be; a Pesti Központi Kerületi Bíróság a bírság összegét negyvenezer forintra mérsékelte, de a szabálysértési felelősséget fenntartotta.
A sérelmezett döntés az indítványozó álláspontja szerint megsértette a gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, mert a spontán gyűlés fogalmát túlzottan leszűkítette.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
az ügy tárgyát képező gyűlés spontán jellegét elsősorban az a körülmény zárta ki, hogy az indítványozó szervezőként lépett fel.
A gyűlés e tekintetben (az alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban) a sürgős (vagyis azonnali reagálású) gyűlés fogalmába lett volna bevonható, ehhez azonban feltétlenül szükséges lett volna, hogy az indítványozó a gyűlés megkezdésekor bejelentést tegyen a BRFK irányába. Amennyiben ez megtörtént volna, akkor az indítványozó magatartása az Alaptörvény védelme alatt állt volna.
Az Alkotmánybíróság szerint a támadott végzés tehát figyelembe vette a spontán gyűlésekkel összefüggő, az Alaptörvényből fakadó alkotmányos szempontokat, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
