Mindent megteszünk egészségünk érdekében: próbáljuk elkerülni a káros szenvedélyeket, odafigyelünk az étkezésre, pótoljuk a szervezetünkből hiányzó vitaminokat, ásványi anyagokat és glutamint, valamint rendszeresen megjelenünk az orvosi szűrővizsgálatokon. De mi történik akkor, ha úgy érezzük, ott valami sérelem ért minket? Egyáltalán mihez van jogunk, és hova fordulhatunk, ha azt nem tudjuk érvényesíteni? Ezt vizsgáljuk az alábbiakban. (X)  

Milyen jogai vannak a betegnek?

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) részletesen szabályozza azt, hogy betegként milyen jogok illetnek meg minket.

Egészségügyi ellátáshoz való jog

Jogunk van az indokolt, megfelelő, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő ellátáshoz: sürgős esetben az életmentő beavatkozásokhoz, az egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz valamint a fájdalmunk csillapításához, de bizonyos keretek között jogunk van az orvosválasztáshoz is. Az orvosi ellátás akkor megfelelő, ha az a vonatkozó szakmai és etikai szabályok megtartásával történik. 

Emberi méltósághoz való jog

Ez a jogunk az Alaptörvényből is következik, de az Eütv. is kiemeli, hogy a betegen csak az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el, valamint hogy a személyi szabadság az ellátás során csak indokolt esetben korlátozható, de soha nem történhet kínzó, kegyetlen, embertelen vagy megalázó módon. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni, az ellátás során pedig a ruházat csak a szükséges időre, indokolt mértékben távolítható el. 

Az, hogy mit tekintünk az emberi méltóságot sértő magatartásnak, természetesen betegenként változik: valakinek elég, ha nem veheti be az aznapi glutamin tablettáját, mások azonban a fájdalmas, felesleges beavatkozások elvégzését tekintik ilyen sérelemnek: ennek eldöntése mindig konkrétan az adott eset körülményeit figyelembe véve lehetséges.

A kapcsolattartás joga

Ez a lehetőségünk már nem teljeskörű, hiszen az adott fekvőbeteg-gyógyintézet házirendjében meghatározottak szerint gyakorolhatjuk, mely azonban a jog tartalmát nem korlátozhatja. Így másokkal írásban vagy szóban kapcsolatot tarthatunk, látogatókat fogadhatunk vagy meghatározott személyeket a látogatásból kizárhatunk. Megtilthatjuk azt, hogy a velünk kapcsolatos információkat másokkal közöljék, a súlyos állapotú beteg és a szülő nő joga pedig az is, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodhasson. 

A gyógyintézet elhagyásának joga 

Ha ezzel a döntésünkkel mások testi épségét, egészségét nem veszélyeztetjük, jogunk van a gyógyintézetet elhagyni, ez a jog azonban törvényben meghatározott esetekben korlátozható.

Tájékoztatáshoz való jog

A beteg jogosult a teljes körű tájékoztatásra – egyebek mellett – egészségi állapotáról, ennek orvosi megítéléséről, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, azok lehetséges előnyeiről és kockázatairól, tervezett időpontjairól, ezzel kapcsolatos döntési jogáról és az alternatív kezelési módszerekről.

Önrendelkezéshez való jog

A beteg szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, hogy milyen beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasítja vissza. A kivizsgálást és kezelést érintő döntésekben részt vehet, az invazív beavatkozásokhoz pedig lehetőség szerint írásbeli nyilatkozata is szükséges. Nincs szükség azonban a beteg beleegyezésére, ha a beavatkozás elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, vagy ha a páciens közvetlen életveszélyben van.

Egyéb betegjogok

Az Eütv. külön is kiemeli a beteg azon jogát, miszerint az ellátást visszautasíthatja, ha ezzel mások életét vagy testi épségét nem veszélyezteti. Ebbe beletartozik az életfenntartó, életmentő beavatkozás is, feltéve hogy a betegség olyan súlyos, hogy még a megfelelő ellátás mellett is rövid időn belül halálhoz vezet. 

A páciensnek joga van még az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez és az orvosi titoktartáshoz is, a jogok gyakorlása során azonban tiszteletben kell tartania más betegek, valamint az egészségügyi dolgozók jogait is.

Hogyan érvényesíthetjük ezen jogainkat?

Ha úgy érezzük, hogy valamely jogunkat a kezelés során megsértették, az alábbi lehetőségeink vannak. 

A panasz jelzése

Betegként jogosultak vagyunk az egészségügyi szolgáltatónál vagy annak fenntartójánál szóban vagy írásban panaszt tenni. A szolgáltató a panaszt köteles kivizsgálni, és annak eredményéről a beteget harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjogunk érvényesítése azonban nem jelenti azt, hogy ne fordulhatnánk ugyanazzal a problémával valamely más szervhez is. 

Betegjogi képviselő 

A betegjogi képviselőt az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkoztatja. Feladata a betegek jogainak védelme, illetve a segítségnyújtás jogaik megismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képviselő segít az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos kérdések feltételében, a panasz megfogalmazásában, de akár képviselheti is a pácienst ebben az eljárásban. 

Fontos, hogy a betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el.

Közvetítői tanács

Ha a beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogvitát peren kívül szeretnénk megoldani, együttesen kezdeményezhetjük annak közvetítői eljárás keretében történő rendezését.

Bírósági út

Amennyiben a jogvita másként nem rendezhető, lehetőségünk van jogainkat a bíróság előtt érvényesíteni. A polgári peres eljárásnak kettős célja van: egyrészt annak megállapítása, hogy az egészségügyi szolgáltató felelőssége fennáll, másrészt pedig az esetleges kártérítés összegének meghatározása. 

Ha álláspontunk szerint az egészségügyi szolgáltató vagy annak valamely képviselője bűncselekményt követett el, például foglalkozása szabályainak megszegésével veszélyeztetett bennünket, feljelentést is tehetünk, ekkor büntetőeljárás lefolytatására kerülhet sor. 

Legyünk tisztában a lehetőségeinkkel

Egy orvosi kezelés kiszolgáltatott helyzetet eredményez, melynek során természetesen megbízunk a minket kezelőben. Fontos azonban tudnunk, hogy mik a jogaink – és természetesen a kötelezettségeink is –, ahogy azzal is tisztában kell lennünk, hogy a bizalom sérülése esetén hova fordulhatunk. Most már ismerjük a lehetőségeinket, ha tehát valamilyen sérelem ért minket, bátran érvényesítsük jogainkat.