Az Európai Parlament elfogadta a környezeti bűncselekmények és szankcióik listáját bővítő új irányelvet. Az illegális fakereskedelemmel és a vízkészletek kimerítésével bővül a bűncselekmények lajstroma. Egyes bűncselekmények tíz évig terjedő szabadságvesztéssel lesznek büntethetők, a szabálysértő vállalkozásokra pedig árbevételük 5 százalékáig, illetve 40 millió euróig terjedő pénzbírság lesz kiszabható. A környezetkárosítás a negyedik leggyakoribb bűncselekmény a világon.
A javaslatot, amelyről tavaly november 16-án született megállapodás a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal, a képviselők 499 szavazattal, 100 ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el.
Az irányelv kibővíti a bűncselekménynek minősülő környezetkárosító tevékenységek listáját, így mostantól az illegális fakereskedelem, a vízkészletek kimerítése, a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok súlyos megsértése és a hajók által okozott vízszennyezés is környezeti bűncselekménynek számít.
A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egyes környezeti bűncselekményeket minősített esetként kezeljen az új jogszabály. Ilyen például a nagy kiterjedésű erdőtüzek okozása, valamint a levegő, a víz és a talaj olyan nagy mértékű szennyezése, amely egy ökoszisztéma teljes pusztulásához vezet, és így gyakorlatilag ökocídiumnak tekinthető.
A büntetés pénzbírság, de akár szabadságvesztés is lehet
A magánszemélyek és a vállalkozások által elkövetett környezeti bűncselekmények szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek attól függően, hogy mennyire súlyos és tartós a károsodás, illetve visszafordítható-e.
A minősített bűncselekményekért nyolc, a valamely személy halálát okozókért tíz, a többi bűncselekményért pedig öt évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiróni.
Az elkövetőnek a környezetben okozott károsodást helyre kell állítania, és kompenzálnia kell a veszteségeket. Az okozott károkért pénzbírság is kiszabható.
Ez vállalkozások esetében – a bűncselekmény jellegétől és az érintett tagállam döntésétől függően – a világszintű éves árbevétel akár 3 vagy 5 szézaléka, illetve 24 vagy 40 millió euró is lehet.
A tagállamoknak bizonyos esetekben lehetőségük lesz büntetőeljárást lefolytatni olyan bűncselekményeknél is, amelyeket nem a területükön követtek el.
Tagállami képzés és adatgyűjtés
A háromoldalú intézményközi egyeztetések során a képviselők amellett érveltek, hogy a környezeti bűncselekményeket bejelentő személyek a büntetőeljárás során kapjanak megfelelő támogatást és segítséget. Azt is sikerült elérniük, hogy a tagállamok a környezeti bűnözés elleni küzdelem érdekében szervezzenek speciális képzéseket a rendőrség, a bírák és az ügyészek számára, valamint dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a témában. Az uniós kormányoknak adatokat kell majd gyűjteniük a környezeti bűncselekményekről, amelyek alapján várhatóan javul majd a fellépések hatékonysága, és az Európai Bizottság rendszeresen frissíteni tudja a bűncselekmények listáját.
„Itt az ideje, hogy uniós szinten összehangolt, visszatartó erejű szankciókkal felvegyük a harcot a határokon átnyúló környezeti bűncselekmények ellen, és megelőzzük az újabbakat. A ma elfogadott javaslattal gondoskodtunk róla, hogy a szennyezők fizessenek. Sőt mi több, jelentős lépést tettünk a helyes irányba azzal, hogy a szennyezést okozó vállalkozásokon túl elszámoltathatóvá tettük magukat az ott vezető pozíciót betöltő személyeket is. A gondossági kötelezettség bevezetésével mostantól nem lehet a szabályokat engedélyekkel és a joghézagokat kihasználva kijátszani“ – mondta a jelentéstevő, Antonius Manders (EPP, Hollandia) a plenáris szavazás után.
A következő lépések
Az irányelv 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezután a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre a szabályok átültetésére.
Háttér
A környezeti bűnözés a negyedik leggyakoribb bűncselekmény a világon, és a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelem mellett a szervezett bűnözés egyik fő bevételi forrása.
A Bizottság 2021 decemberében javaslatot terjesztett elő a környezet büntetőjog általi védelmének megerősítésére azzal a céllal, hogy gátat szabjon az egyre gyakoribbá váló környezeti bűncselekményeknek.
A jogszabály elfogadásával a Európai Parlament képviselői az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseiben a témájában megfogalmazott polgári javaslatokra reagálnak.
