Zinner Tibor legújabb munkája “nem kizárólag egy könyv, egy emlékezet, mivel a történészprofesszor műveinek mindig konkrét, különleges hatásuk van” – mondta a Kúria elnöke a szerzőt méltatva Zinner Tibor Gyorstalpaló, elvtársaknak – A bírói és ügyészi akadémia, 1949-1954 című kötetének bemutatóján hétfőn Budapesten.
A Kúria dísztermében tartott eseményen Varga Zs. András felidézte: ha Zinner Tibor annak idején nem tartotta volna fontosnak, hogy foglalkozzon a témával, akkor Mindszenty József bíboros teljes rehabilitációja mind a mai napig nem következett volna be. “Akkor a semmisségi határozat ellenére az 1949-ben életfogytiglanra ítélt hercegprímás aktájának utolsó oldalán máig azt olvashatnánk, hogy elkövette a devizabűncselekményt” – fogalmazott.
A Kúria elnöke szerint ha Zinner Tibor csak ezt tette volna meg, már az is elég lenne, de ennél sokkal többet végzett. Varga Zs. András gratulált, és egyben abból az alkalomból is köszöntötte a szerzőt, hogy nemrégiben ünnepelte születésnapját.
Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára a koncepciós eljárásokról szólva azt emelte ki, hogy ilyen esetekben nem az alkalmazza a jogot, akinek ahhoz joga van, ilyenkor a bíró nem saját meggyőződése szerint, a törvények keretei között hoz ítéletet. “A jognak mindig bírói pártatlansággal kell párosulnia” – hangsúlyozta.
A Kúria főtitkára szerint a kötet azért is bír nagy jelentőséggel, mert a ma élő generációknak 45 éves kor alatt alig, 35 éves kor alatt pedig egyáltalán nincs személyes tapasztalatuk az ilyen eljárásokról.
Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese a köszöntőjében hiánypótlónak és az idén 153 éves magyar ügyészi szervezet számára kiemelt fontosságúnak nevezte a megjelent kötetet. Úgy fogalmazott, hogy “a múltat nem végképp eltörölni, hanem ismerni és megismerni kell”, hozzátéve: “ez az átfogó munka rendkívüli jelentőséggel bír a diktatúra működésének bemutatása tekintetében, egyben tisztelgés is az áldozatok emléke előtt.”
Lajtár István arról is beszélt, hogy annak a gyorstalpalónak, amelyet a kötet bemutat, és amely teljességgel alkalmatlan volt valódi tudás átadására, az igazságszolgáltatásban a második világháborút követően kialakult létszámhiány pótlása volt a célja, ezzel egyben az igazságszolgáltatást alárendelték a politikának. “Ez a könyv egy nyílt és őszinte szembenézés a múlt bűneivel, és nem csupán a jogtörténet iránt érdeklődőkhöz szól” – fűzte hozzá.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a gyorstalpaló akadémia öt éve családok ezreiben hagyott kitörölhetetlen nyomot. “A gyorstalpalón végzettek határozhatták meg a későbbiekben, hogy kik lehetnek kollégáik, kik mehetnek külföldre és kiket kell végleg eltávolítani. A bírói függetlenséget súlyosan megsértették” – mondta.
A kötet óriási tényfeltárás, hatalmas kutatómunka áll mögötte, a szerző olyan feljegyzésekből is dolgozott, amelyek levéltári forrásokban nem lelhetőek fel – tette hozzá.
A NEB elnöke a könyv fontos olvasatának nevezte a kommunista diktatúra jogszolgáltatásának ismertetését, családok életének, sorsának, veszteségtörténetének bemutatását, egyben megköszönte mindenki munkáját, aki Zinner Tibort ebben segítette, támogatta. “Jó érzés, hogy a NEB a 30 éve elkezdett munkájával mostanra egy intézményi hálózattá nőhette ki magát” – hangsúlyozta.
Darák Péter kúriai tanácselnök a kötet bemutatása során a többi között azt emelte ki, hogy “aki elolvassa a művet, az más olvasókkal is sorsközösségbe kerülhet”. Azt mondta, hogy a könyv egyebek mellett olyan történeteket is felelevenít, mint amikor egy, a gyorstalpalón “jogi végzettséget” szerzett korábbi villamoskalauzt akartak megtenni bírósági elnöknek. De felidézte azt is, hogy még 1959-ben is 110 bíró és 161 kinevezett ügyész, tehát a jogi pályán már évek óta tevékenykedő “jogász” folytatott jogi tanulmányokat.
Darák Péter arra is kitért, hogy az 1950-es évek legelején kísérletet tettek egy államvédelmi különbíróság felállítására, ezt a tervet azonban végül Rákosi Mátyás “elsüllyesztette“.
Bódiné Beliznai Kinga, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar magyar állam- és jogtörténeti tanszékének tanszékvezetője, aki részt vett a kötet elkészítésében, azt mondta, hogy rengeteg, folyóiratban megjelent cikket is át kellett tanulmányozni.
“Ebben a témában még mindig vannak fehér foltok” – hangsúlyozta, példaként említve egy olyan szakácsnőt, akiből a kommunista rendszer csinált bírót.
Zinner Tibor, a könyv szerzője azt mondta, hogy a műben számtalan ember munkája van benne. Külön kiemelte a NEB-et, amely maximális alapanyagot biztosított a kötethez, hiszen a fellelhető iratok néha többet, néha kevesebbet tartalmaznak.
A könyv mások mellett azokról a jogászokról is szól, akik 1919 és 1944 poklát túlélték, “de nem élhették túl az eufemisztikus felfrissítés céljait, amit Rákosiék a Magyar Dolgozók Pártjának programjában már 1948-ban megfogalmaztak” – mondta.
“A bírói hatalom és az igazságszolgáltatás története egyben a meghurcolt jogászok története is” – hangsúlyozta.
A történészprofesszor a további terveiről szólva azt mondta, hogy még szeretné megújítani, időközben napvilágra került ismeretekkel bővíteni a kádári megtorlás rendszeréről szóló, 2001-ben megjelent kötetét.
