Minden olyan eszközhasználat, amely személyazonosításra alkalmas képeket / felvételeket készít, illetve adatokat gyűjt, az adatvédelmi jogszabályok hatálya alá esik – így a drónhasználat is. De mi adja a drónokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdések jelentőségét? Milyen adatvédelmi jogi alapelveknek, kötelezettségeknek és korlátozásoknak kell megfelelnie a pilóta nélküli légijármű üzemeltetőjének? És milyen jogkövetkezményei lehetnek a nem megfelelő jogalapon végzett drónhasználatnak?
Drónfogalom
A drón, mint pilóta nélküli légijármű fogalmának meghatározásakor a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) visszautal az (EU) 2019/945 bizottsági rendelet szerinti fogalommeghatározásra. Ennek megfelelően pilóta nélküli légi járműnek – közismertebb néven drónnak – minősül bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.
Mi adja a drónokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdések jelentőségét?
A kérdésre jól rávilágít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlása a drónokkal megvalósított adatkezelésekről, mely szerint:
“Önmagában nem a drónok használata jelent adatvédelmi problémát, hanem a drónokra szerelhető kiegészítőkkel megvalósuló atipikusnak mondható adatkezelés. A legfőbb eltérés az eddigi adatkezelésektől az, hogy
még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül, amely látókör az eddigi hasonló technológiák használati tapasztalataival összevetve szokatlanul széles és igen gyorsan változtatható. “
A drónok alkalmazási lehetőségei rendkívül megnövelik a személyes adatok nem szándékos gyűjtésének és/vagy feldolgozásának valószínűségét. Szakmai üzemeltetőként vagy a drónokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybe vevőjeként tisztában kell lenni azzal, hogy
az adatvédelmi követelmények akkor is érvényesek lehetnek a drónhasználóra, ha nem szándékosan gyűjt személyes adatokat.
A személyes adatok gyűjtésével járó bármilyen üzemeltetésnek meg kell felelnie a jogi kötelezettségeket és korlátozásokat tartalmazó előírásoknak.
A drónok használata útján megvalósuló adatkezelésre – speciális szabályok hiányában – az általános adatvédelmi szabályokat, így az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az GDPR fogalommeghatározásai alapján valakinek a képmása, a róla készített kép- és hangfelvétel személyes adatnak, ezek készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül. Ennek alapján
minden olyan drónhasználat, amely személyazonosításra alkalmas képeket készít, az adatvédelmi jogszabályok hatálya alá esik.
Amennyiben az adatkezelő olyan adatokat kezel, amelyek felhasználásával természetes személyek azonosíthatóvá válnak, azon felismerhetők, akkor a felvételek személyes adatnak minősülnek, a kamerás adatkezelés folytatásáról döntő személy vagy szerv pedig adatkezelést folytat. Az adatkezelő felelős az adatvédelmi alapelveknek való megfelelésért, ezért
úgy kell dokumentálnia és nyilvántartania az adatkezelési műveleteit, hogy annak jogszerűsége utólag bizonyítható legyen.
Milyen alapelveknek kell megfelelni a személyes adatok gyűjtése során?
A drónok használata útján megvalósuló adatkezelés során is rendelkeznie kell az adatkezelőnek megfelelő jogalappal (pl. jogos érdek, hozzájárulás), továbbá az adatkezelés során különös figyelmet kell fordítani az alapelvi rendelkezések betartására (célhoz kötöttség, adattakarékosság stb.).
Szintén alapelvi jelentőségű rendelkezések az ún. beépített és alapértelmezett adatvédelem (“privacy by design” és “privacy by default“) elvei, amelyek az adatkezelés egészének megtervezésére alkalmazandók.
Az adatvédelmi szabályok által rögzített kulcsfontosságú és betartandó alapelv még többek között a beleegyezés alapelve (a személyeknek bele kell egyezniük az adataik gyűjtésébe), valamint a hozzáféréshez való jog (a begyűjtött információk fölött az érintett személy rendelkezik).
Meghatározó jelentősége lehet fentiek mellett az átláthatóság biztosításának és az előzetes tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség teljesítésének – utóbbi minden további jog gyakorlásának az alapja. A megfelelő tájékoztatás módja esetről-esetre változhat, igazodnia kell a potenciális érintetti kör nagyságához, elérhetőségéhez stb. – tájékoztatás módja lehet az online megvalósuló tájékoztatás, plakátok kihelyezése. Az előzetes tájékoztatás kapcsán a Google Street View-ra vonatkozó hatósági ajánlásban szereplő szempontokat is érdemes figyelembe venni.
Bizonyos esetekben a drónhasználat (amennyiben a jogalap a jogos érdek) szükségessé teheti ún. érdekmérlegelési teszt, de akár adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzését is.
Az Lt. 71. § 42. pontja kimondja, hogy a pilóta nélküli állami légijármű kizárólag honvédelmi, vámhatósági és rendvédelmi feladatok céljára használható. Az önkormányzat, illetve a közterület-felügyelet által használt drónok ebbe a körbe nem tartoznak bele.
Azok a személyek, akiknek adatait illegálisan gyűjtötték be, jogosultak a jogaik megvédésére a nemzeti bíróságok előtt, vagy panaszt nyújthatnak be az illetékes adatvédelmi hatóságához.
Milyen jogkövetkezményei lehetnek a nem megfelelő jogalapon végzett drónhasználatnak?
A jogalkotó a jogellenes drónhasználat szankcionálására szabálysértési és büntetőjogi alakzatot egyaránt rendel.
A szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 166. § (1a) bekezdése szerint „Aki pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít, szabálysértést követ el.”
A drón jogosulatlan használata ilyen esetben önmagában is szankcionálandó, akkor is, ha nem készül felvétel, illetve, ha készül ugyan felvétel, de azon lakás, egyéb helyiség stb. nem szerepel.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 422/A. § (1) bekezdése szerint „Aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha más bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés során készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.” Ez a tényállás a pilóta nélküli légi járművel történő nyílt – tehát az érintett személy által észlelhető módon való – megfigyelést rendeli büntetni, ha a pilóta nélküli légi jármű használatára a vezetőnek nincs jogosultsága.
A titokban történő megfigyelés továbbra is a Btk. 422. §-a alapján büntetendő – bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel.
Ha a személyes adatok jogosulatlan vagy céltól eltérő kezelésére – így pl. drónnal történő felvétel készítése, akár repülési engedéllyel rendelkezik az elkövető, akár nem / akár lakott területen követi el, akár nem / akár egyszeri, egyedi képfelvétel történik, akár tartós megfigyelés történt – jelentős érdeksérelmet okoz, továbbra is személyes adattal visszaélésként (Btk. 219. §) büntetendő – alapesetben vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel.
A drónhasználatot megelőzően érdemes…
A brit adatvédelmi hatóság (ICO) hasznos útmutatást adott ki a drónokkal összefüggő adatkezelésekre. A dokumentum – többek között – az alábbi tanácsokat fogalmazza meg – melyeket drónhasználatot megelőzően mindeképpen érdemes átgondolni:
- vegyünk figyelembe azt a környezetet, ahol a drónt használni tervezzük (kiket és hogyan érinthet a drónhasználat);
- adjunk tájékoztatást a felvétel készítésről, még a felvétel megkezdése előtt;
- legyünk tisztában azzal, hogy milyen felvételeket tudunk készíteni (milyen a felbontása a kamerának, szabályozható-e a felvételkészítés, stb.);
- tervezzük meg a repülési útvonalat előre;
- legyen világos az érintettek számára, hogy a drónt ki kezeli (maradjunk látótávolságban);
- a felvételek megosztása előtt, mérjük fel ennek hatását, következményeit;
- ügyeljünk a felvételek biztonságára, ha már nincs szükségünk a felvételekre, töröljük.
Kapcsolódó cikkek:
