Az elítélt személyek biometrikus és genetikai adatainak a halálukig történő általános és különbségtétel nélküli tárolása ellentétes az uniós joggal (törléshez való jog) – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-118/22. számú Direktor na Glavna direktsia „Natsionalna politsia” pri MVR – Sofia ügyben hozott ítéletében.
A rendőrhatóságok nem tárolhatják a szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személyek biometrikus és genetikai adatait időbeli korlátozás nélkül, az érintett személy haláláig. Még ha ezt az általános és különbségtétel nélküli tárolást bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása is igazolja, a nemzeti hatóságoknak az adatkezelőt kötelezniük kell arra, hogy rendszeresen felülvizsgálja ezen adattárolás további szükségességét, és elismerje az érintett számára az adatok törléséhez való jogot, amint a tárolás már nem szükséges.
Bulgáriában egy személyt hamis tanúzásmiatti nyomozás keretében felvettek a rendőrségi nyilvántartásba. E bűncselekmény elkövetésében végül bűnösnek találták, és egy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A büntetés letöltését követően mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ezt követően kérte, hogy töröljék a rendőrségi nyilvántartásból. A bolgár jog szerint az adatait e nyilvántartásban tárolják, és azokat a hozzáféréssel rendelkező hatóságok – az említett személy haláláig – korlátlan ideig kezelhetik. Kérelmét elutasították azzal az indokkal, hogy a jogerős büntetőítélet még mentesítés esetén sem szerepel a rendőrségi nyilvántartásból való törlést megalapozó indokok között. A fellebbezés nyomán eljáró bolgár legfelsőbb közigazgatási bíróság kérdéseket intézett az Európai Unió Bíróságához.
Ítéletében a Bíróság kimondja, hogy
a szándékos bűncselekmény miatt elítélt személyek biometrikus és genetikai adatainak a halálukig történő általános és különbségtétel nélküli tárolása ellentétes az uniós joggal.
A Bíróság megjegyzi, hogy a bolgár rendőrségi nyilvántartásban tárolt személyes adatok többek között az ujjlenyomatokat, az arcképmást, valamint a DNS-profilkészítés céljából vett mintát tartalmazzák. A nyilvántartás továbbá adatokat tartalmaz az érintett személy által elkövetett bűncselekményekre és az azok tekintetében hozott ítéletekre vonatkozóan. Ezek az adatok elengedhetetlenek lehetnek annak vizsgálatához, hogy az érintett személy más bűncselekményekben érintett-e, mint amely miatt jogerősen elítélték. Ugyanakkor e személyek esetében nem azonos mértékű annak a kockázata, hogy más bűncselekményekben is érintettek, ami igazolhatná az adataik tárolásának egységes időtartamát. Így
az olyan tényezők, mint az elkövetett bűncselekmény jellege és súlya, illetve a bűnismétlés hiánya, arra utalhatnak, hogy az elítélt által jelentett veszély nem feltétlenül igazolja azt, hogy az adatait a rendőrségi nyilvántartásban a haláláig tárolják.
Következésképpen ez a határidő csak az azt kellőképpen igazoló különleges körülmények között tekinthető megfelelőnek. Márpedig nem ez a helyzet, ha az általános jelleggel és különbségtétel nélkül alkalmazandó minden, szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személyre.
Az uniós jog megköveteli, hogy a nemzeti szabályozás előírja az adatkezelő számára annak kötelezettségét, hogy rendszeresen felülvizsgálja az adattárolás további szükségességét,
és az érintett személy számára elismerje az ezen adatok törléséhez való jogot, amint az adatkezelés már nem szükséges.
