2024. január 1-től egyértelműbbé vált, hogy mely elektronikus aláírások használatával hozható létre írásba foglalt okirat. Az Országgyűlés 2023. júniusában fogadta el az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényt. Az új jogszabályi környezetet mutatják be írásukban Almásy Márk és Kozma Zoltán, a DLA Piper Hungary szakértői.
Minden gazdasági szereplőt érintő új szabályok
A módosítással bevezetésre került az e-ügyintézési törvénybe az elektronikus magánokirat fogalma, amely írásba foglaltnak minősül, ha egy elektronikus dokumentumot (azaz egy elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozatot) a nyilatkozó fél
- legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy
- az Ügyfélkapus belépéssel elérhető azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesít.
A módosítás ezzel megerősítette a bírói gyakorlatot, amely már korábban írásbeli jognyilatkozatnak ismerte el a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat, valamint tisztázta, hogy az AVDH-val hitelesített dokumentumok is írásbeli jognyilatkozatnak minősülnek, lezárva az ezzel kapcsolatos (elsősorban a cégjegyzés körében felmerülő) elméleti vitákat.
A fentieken túl a módosítás érintette a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:7. § (3a) bekezdését, amely rögzíti, hogy „az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek”.
A joggyakorlat számára több problémát okozott, hogy a fenti rendelkezésben említett „elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek” történő megfelelés feltételeit, illetve az „elektronikus okirat” fogalmát valójában semmilyen jogszabály nem határozta meg. A jogalkotó e hiányosságot felismerve, 2024. január 1. napjával hatállyal hatályon kívül helyezte a Ptk. vonatkozó rendelkezését, amelyet részben – a pénzügyi szolgáltatásokra történő hivatkozás nélkül, azok tekintetében új szabályok megalkotásával – átemelt az e-ügyintézési törvénybe, valamint – a fentieknek megfelelően – megalkotta az elektronikus magánokirat fogalmát.
Így 2024. január 1-től az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.
E jogviszonyokkal összefüggésben – amelyek köre tehát a pénzügyi szolgáltatásokon kívül megegyezik a Ptk. hatályon kívül helyezett rendelkezésével – a hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat a jövőben nem minősül írásbeli jognyilatkozatnak.
Az MNB felügyelete alá tartozó szolgáltatókra vonatkozó eltérő szabályok
A módosítás a fenti általános, minden gazdasági szereplőt érintő változásokon felül az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi szervezetek (pl. hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások stb.) tekintetében eltérő szabályozást vezetwtt be.
A módosítás szerint – szintén 2024. január 1-től – az ilyen pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások tekintetében írásbeli jognyilatkozatnak minősül a szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó olyan elektronikus dokumentum is, amelyet az auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított fél (az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas) egyszerű elektronikus aláírással látott el. Tehát ebben a körben nincs szükség se fokozott biztonságú (vagy magasabb szintű) elektronikus aláírásra, se AVDH-s hitelesítésre.
A módosítás viszont ennél szigorúbb követelményeket támaszt a pénzügyi szervezet által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése, módosítása, illetve megszüntetése tekintetében: ezekben az esetekben kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak. Tehát ezekben az esetekben a hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat nem minősül majd írásbeli jognyilatkozatnak.
Összegzés
A fent bemutatott módosítás a joggyakorlatban sokszor felmerülő kérdést tisztázott azzal, hogy egyértelműen írásbelinek minősítette a fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, valamint az AVDH-val hitelesített elektronikus dokumentumokat, ezzel egy újabb, az írásbeliség követelményének megfelelő, könnyen használható aláírási módszert biztosítva a gazdasági szereplők számára.
Almásy Márk, a DLA Piper Hungary Szellemi alkotások és technológia csoportjának ügyvédje:
Kozma Zoltán, partner, a DLA Piper Hungary Technológia csoportjának vezetője:
