Szellemi tulajdoni jogsértés gyanúja miatt 2022-ben az Európai Uniós tagállamok vámhatóságai több mint 2 milliárd euró értékben foglaltak le árukat – derül ki az Európai Unió Bizottságának Adóügyi és Vám Főigazgatósága (DG TAXUD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb jelentéséből. Magyarországon az eljáró hatóságok tavaly közel 1,5 millió árucikket foglaltak le.
Vámeljárások
Az IP jogok uniós érvényesítése: 2022-es számok az EU határáról és belső piacáról című tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy az előző évhez képest jelentősen csökkent a szellemi tulajdoni (IP) jogsértések gyanúja miatt lefoglalt áruk mennyisége (42 millióról nagyjából 24 millióra), valamint az ezekkel kapcsolatban indított eljárások száma (125 ezerről körülbelül 99 ezerre). A legfoglalt árucikkek becsült forgalmi értéke viszont nőtt (847 millió euróról 943 millió euróra).
Az eljárások számát tekintve a leggyakoribb termékalkategóriát a szokásos fogyasztási cikkek (ahogy 2021-ben is, a ruházati termékek és a cipők) alkották, ugyanakkor az előző évinél is nagyobb arányban jelentek meg a luxustermékek, például táskák, pénztárcák, ruházati kiegészítők, ékszerek és órák. A lefoglalt árucikkek között sok a csomagolóanyag, játék, címke, felirat és matrica is, valamint a mobiltelefon-kiegészítők.
Magyarországon a vámeljárásban regisztrált esetek száma 2021-2022 között 21 százalékkal nőtt (694-ről 837-re), míg a visszatartással érintett árucikkek száma 42 százalékkal csökkent (2021: körülbelül 215 ezer darab, 2022: nagyjából 124 ezer darab).
A hamisított termékek zöme továbbra is Kínából érkezik (főként csomagolóanyagok), Törökországból pedig főleg hamis ruházati cikkek jönnek és Hong Kongból érkező főleg hamis mobil alkatrészek is gyakoriak a lefoglalt, potenciálisan jogsértő termékek között.
A hamisítványok továbbra is postán és futárszolgálatokon keresztül, főleg tengeren és közúton érkeznek. A lefoglalt áruk által megsértett szellemitulajdon-jogok típusait tekintve továbbra is az európai uniós, nemzeti és/vagy nemzetközi védjegyek jelentik a leginkább megsértett oltalmi típust.
Belterületi eljárások
Az uniós belső piacon IP jogsértés gyanúja miatt lefoglalt áruk száma 2022-ben 26 százalékkal (53 millióról 67 millióra) emelkedett.
Mind a lefoglalt áruk száma (97 százalék), mind értéke (93 százalék) tekintetében hat tagállamhoz köthető a lefoglalások zöme: közülük Olaszország áll az első helyen, míg Magyarország a hatodik (a lefoglalások 2,2 százalékával, az áruk értékét figyelembe véve pedig 3,45 százalékával). Hazánkban az eljáró hatóságok 2021-ben nagyjából 747 ezer hamisított árucikket foglaltak le (közel 30 millió eurónyi összértékben), 2022-re ez a duplájára növekedett (közel 1,5 millió darab árucikk, mintegy 41 millió euró összértékben).
Termékkategóriák szempontjából az áruk száma viszonylatában tavaly a játékok vezettek, ezt a cigaretták, csomagolóanyagok követték. Az áruk értéke tekintetében pedig a játékok és az ékszerek vezették a lefoglalt áruk élmezőnyét. A belső piacon szintén a védjegy volt az IP jogsértésben leginkább érintett iparjogvédelmi kategória.
Összegzés
Összességében 2022-ben nagyjából 86 millió hamisított terméket érintettek a lefoglalások (előző évben ez a szám 87 millió darab volt), ezek 78 százalékát pedig a belső piacon foglalták le.
Az eljáró hatóságok által lefoglalt áruk becsült összértéke meghaladta a 2 milliárd eurót – ez 2021-hez képest 3 százalékos növekedést jelent.
A 2022-ben feltartóztatott hamisított áruk több mint 96 százaléka tíz tagállamból származott.
—
Az IP jogok uniós érvényesítése: 2022-es számok az EU határáról és belső piacáról című tanulmány a szellemitulajdon-jogok érvényesítésében eljáró hatóságok belső piacon és határokon zajló munkájának eredményeit mutatja be. A tavalyi évben 27 uniós tagállam vámhatóságainak, valamint 24 EU-s tagállam belső piaci lefoglalásokról készített jelentéseit vették alapul. A teljes jelentés ITT érhető el.
