A javításhoz való jog megerősítését és a tömegfogyasztás környezeti terhének csökkentését szolgáló új intézkedésekről foglalt állást az Európai Parlament. Az új szabályok a törvényes jótállási időszak utánra is kiterjesztenék a gyártók javítási kötelezettségét. Javítási utalványok és más pénzügyi ösztönzők tennék népszerűbbé a javítást mint lehetőséget.
Kedden a Parlament 590 szavazattal, 15 ellenében és 15 tartózkodás mellettkialakította tárgyalási álláspontját arról az új jogszabályjavaslatról, amely tovább erősíti a fogyasztók javításhoz való jogát. A szabályok fenntarthatóbb fogyasztásra ösztönöznek, megkönnyítik a meghibásodott cikkek javítását, csökkentik a leselejtezésből adódó hulladék mennyiségét és támogatják a javítással foglalkozó vállalkozásokat.
A garanciaidő lejárta után is érdemes lesz a javítást választani
Az új szabályok értelmében
a törvényileg meghatározott jótállási időszakon belül az értékesítőknek a javíttatást előnyben kell majd részesíteniük, amennyiben az nem drágább a teljes cserénél, kivitelezhető, és a vevőnek is megfelel.
A tervek szerint a javítást követően a jótállási időszak további egy évvel meghosszabbodna.
Emellett
a fogyasztók a garanciaidő lejárta után is igényt tarthatnának elromlott mosógépük, porszívójuk, okostelefonjuk vagy kerékpárjuk javítására.
Ahhoz, hogy a fogyasztók szívesebben válasszák a javítás lehetőségét, a képviselők azt szeretnék, ha a gyártók csereterméket kölcsönöznének a javítás idejére. Ha pedig egy adott cikket mégsem lehet megjavítani, első körben felújítottat kellene ajánlani helyette.
Élénkebb piaci verseny és ösztönzők a javíttatásra
Számos oka lehet annak, hogy valaki nem a javítás mellett dönt: a költségeken túlmenően előfordul, hogy túl bonyolult elintézni, sőt az is, hogy eleve úgy van kialakítva egy termék, hogy nem javítható. A Parlament véleménye szerint meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a javítóműhelyek, a szerelők és a végfelhasználók méltányos áron hozzájuthassanak minden pótalkatrészhez, javítási útmutatóhoz és javítószerszámhoz.
Minden tagállamban létesül egy online felület annak érdekében, hogy a fogyasztók megtalálják a hozzájuk legközelebb eső (akár közösségi) javítóműhelyeket és a felújított cikkeket értékesítő üzleteket. Ahhoz pedig, hogy megfizethető és népszerű alternatíva legyen a javítás, a képviselők utalványok és más pénzügyi ösztönzők bevezetését javasolják, mégpedig nemzeti javítási alapokon keresztül.
A következő lépések
Miután a Tanács is kialakítja tárgyalási pozícióját november 22-én, megkezdődhetnek a tárgyalások a Parlamenttel. Az első intézményközi egyeztetés várhatóan december 7-én lesz.
Háttér
Milyen következményekkel jár a még javítható fogyasztási cikkek leselejtezése? Rendkívüli mértékben terheli a környezetet: évente 30 millió tonnányi erőforrást használunk fel emiatt feleslegesen, 261 millió tonna a CO2-egyenértéken vett kibocsátás, és 35 millió tonna hulladék képződik az Európai Unióban. A fogyasztók zsebében pedig évente összesen 12 milliárd euróval kevesebb pénz marad amiatt, hogy újra kell cserélniük egy még javítható terméket. Az Európai Bizottság egy tanulmánya szerint az uniós polgárok 77%-a inkább a javítás mellett döntene, ha lenne rá mód.
A javításhoz való jogról szóló javaslat a környezettudatos tervezésre és a fogyasztók zöld átállásra való felkészítésére vonatkozó uniós kezdeményezéseket egészíti ki.
