“Az alapvető jogok és az azt kiegészítő felelősség kultúránk és hagyományunk szerves része, védelmük pedig nem képzelhető el nemzeti szuverenitás nélkül” – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi jogi konferenciáján. A rendezvény górcső alá vette a jogok és ahhoz szervesen kapcsolódó felelősség eszméjét eltorzító különféle igények elszaporodását, a szuverenitás és szubszidiaritás nélkülözhetetlen szerepét, illetve az erősödő szekularizációban rejlő veszélyeket.
„Szabadok kultúránknak és örökségünknek köszönhetően, nem pedig annak ellenében vagy annak lerombolásával lehetünk!”
A konferencia azon túl, hogy a megemlékezett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat elfogadásának 75. évfordulójáról, kritikai vizsgálat alá vette az emberi jogok fejlődésének útját. Az Egyetemes Nyilatkozat olyan új korszakot nyitott meg, amelyben
az emberi jogok a közéleti és politikai gondolkodás meghatározó narratívájává váltak.
Míg azonban elfogadásának idején a különböző történelmi, vallási, politikai és kulturális hagyományokkal rendelkező nemzetek konszenzusát igyekezett tükrözni, addig az utóbbi években és évtizedekben egyre élesebb nézeteltérések övezik.
Az Egyetemes Nyilatkozat erkölcsi erejét és presztízsét különféle érdekcsoportok és ideológiák a saját céljaik szolgálatába kívánják állítani.
Az MCC konferenciára Ázsiától Afrikán át Amerikáig szinte valamennyi jogi kultúra legnevesebb egyetemeiről érkeztek professzorok és tudósok, mellettük pedig több hazai jogi egyetem kiemelkedő jogász professzorai is megosztották álláspontjaikat.
Thio Li-Ann, a National University of Singapore jogász professzora azt hangsúlyozta, hogy az
„Egyetemes Nyilatkozat a saját sikerének áldozata lett és az emberi jogok felhígulásához vezet, ha minden kívánságot vagy igényt jognak tekintünk.”
David Tse-Chien Pan, a University of California egyetemi tanára és az amerikai Elidegeníthetetlen Jogok Bizottságának tagja szerint
a jogok megvalósítása egyedül nemzetállami szinten lehetséges, ez pedig szuverenitást feltételez.
Szintén a szuverenitás és a jogok egymást kiegészítő szerepét hangsúlyozta Raisz Anikó, a Miskolci Egyetem professzora. Charles Kesler, a Claremont Graduate University államtudományi professzora és Renée Lerner, a George Washington Egyetem professzora úgy vélte, hogy
a nyugati demokrácia mára az újabb és újabb „életstílusokat” védelmező „jogok” mércéjévé silányult.
Thibaut Mercier, a francia Jog és Szabadság Kör vezetője azt hangsúlyozta, hogy nem lehet éket verni az egyéni jogok és társadalom közé, mert a kettő nem létezhet egymás nélkül. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a magyar kontextust felidézve arra emlékeztetett, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása még mindig aránytalanul gyenge, és az európai integráció nem hozta meg azt az előrelépést, amelyet Magyarország joggal várt a csatlakozástól.
“A konferencia nemcsak megemlékezés, hanem mentőakció is, mert napjainkban a jogoknak egyre inkább olyan felfogása nyer teret, miszerint azokat életmódunkkal, kultúránkkal vagy hagyományainkkal szemben kellene érvényesíteni” – vélekedett Sándor Lénárd, a konferencia főszervezője. Az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője azt is hangsúlyozta, hogy kulturális örökségünk tesz azzá, amik vagyunk, az alapvető jogok és felelősség eszméjének eredeti gondolata pedig ennek oltalmazása.
A konferencia előadóiról ITT tájékozódhatnak Olvasóink.
