Az online zaklatás (cyberbullying) leginkább a 7. és 9. évfolyamos gyerekeket érinti, és meglepő módon nem feltétlen függ össze a közösségimédia-használattal – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából, amelyet a 11 és 17 év közötti diákok körében végeztek.
Az NMHH felmérésből kiderült, hogy a kutatásba bevont 11 és 17 év közötti diákok ötödét érte online zaklatás, ami az eredmények szerint az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban fordul elő, leginkább a 7. és 9. évfolyamos diákok körében. Az elkövetők többsége fiú, míg a legtöbb bántalmazott lány. A jelenség ugyanúgy előfordul egyházi vagy alapítványi fenntartású intézményekben, mint az állami iskolákban.
A jelenség gyakorisága teljesen független a családszerkezettől, amelyben a gyerek él, sokkal inkább befolyásoló tényező a családi támogatás:
kevesebb valószínűséggel fordul elő olyan családok gyerekeinél, ahol a szülők intenzíven támogatják a fiatalt, illetve gyakran beszélnek otthon az internethasználatról, és szabályokat alkotnak ezzel kapcsolatban.
Az eredmények alapján az anya magasabb iskolai végzettsége is egyfajta “védőfaktor”. A válaszokból az is kiderül, hogy a kedvező anyagi helyzetű családok gyerekei jobban ki vannak téve az online zaklatásnak.
Kiderült, a zaklatás kockázata mérsékelt közösségimédia-használattal nem nő, csak azoknál a gyerekeknél, akiknél ez tanítási napokon eléri a két órát. Az online zaklatás átfedésben van az iskolai zaklatással, vagyis akit online bántanak, azt általában az iskolában is.
A médiahatóság közleményében azt írta, az eredményeket a téma szakértői, szülők és diákok fókuszcsoportos beszélgetések keretében elemezték. Itt többek között olyan eredményre jutottak, hogy
a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat és a bizalom elengedhetetlen a zaklatás feldolgozásakor.
Így arra kell biztatni elsősorban a felnőtteket, hogy bátran beszéljenek gyerekeikkel arról, mit csinálnak az interneten, az online térben szerzett jó és rossz élményeikről egyaránt.
Ezen kívül
lényeges az életkornak megfelelő internethasználat.
Kisebb korban fontos a szűrők beállítása a különböző okoseszközökön és az internetezés idejének korlátozása. Serdülőkorban már inkább az együttműködés lehet eredményes, szülő és gyerek közös megegyezése a nethasználatról.
A kutatást az NMHH megbízásából a Hol A Helyem Iskolapszichológiai Tanácsadó Központ készítette.
Az NMHH felhívja a figyelmet, hogy ha bárki online zaklatás áldozata lett, lehetőség van bejelentést tenni a médiahatóság által fenntartott Internet Hotline (IH) tájékoztató és segítségnyújtó szolgálathoz.
Lehetőség van továbbá feljelentést is tenni. A zaklatás úgynevezett magánindítványra üldözendő bűncselekménynek minősül, vagyis kizárólag a sértett – vagy kiskorú esetén a törvényes képviselője – tehet feljelentést a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. A feljelentésről részletesen a police.hu-n olvasható leírás.
Az IH 2022-es évre vonatkozó beszámolója szerint a hozzájuk érkező bejelentések 13 százaléka online zaklatás kategóriában érkezett. A bejelentők kéretlen, zaklató üzenetekről, a közösségi oldalakon közzétett lejárató kommentekről, sértő, fenyegető üzenetekről számoltak be – olvasható az NMHH közleményében.
