Az Egyesült Királyság parlamentjének Tudományos, Innovációs és Technológiai Bizottsága (House of Commons Science, Innovation and Technology Committee) 2023. augusztus 31-én időközi jelentést („Jelentés”) tett közzé az AI-jal kapcsolatos szabályozási kezdeményezésekről. A Jelentés nemzetközi szinten is érdekes tanulságokkal szolgál az AI szabályozásával kapcsolatos aktuális dilemmákról és kihívásokról – cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb elemeit.
Az AI-jal kapcsolatos szabályozási kezdeményezések az Egyesült Királyságban
Az Egyesült Királyság kiemelt hangsúlyt fektet az innovációt támogató technológiai szabályozási környezet kialakításának jelentőségére. A kormány ennek jegyében 2023. márciusában tette közzé a Mesterséges Intelligencia (AI) szabályozási lehetőségeit vizsgáló Fehér Könyvét (Policy paper: A pro-innovation approach to AI regulation).
A Fehér Könyv a jogalkotás, valamint az AI modellek és eszközök fejlesztésének és használatának kereteként öt alapelvet határozott meg: (1) testi épség védelme, IT biztonság és megbízhatóság (safety, security and robustness), (2) megfelelő átláthatóság és megmagyarázhatóság (appropriate transparency and explainability), (3) tisztességesség (fairness), (4) elszámoltathatóság és irányítás (accountability and governance), valamint (5) a vitathatóság és az orvosolhatóság (contestability and redress).
A Fehér Könyv elképzelése szerint ezeket az alapelveket az egyes ágazati jogalkalmazók ültetnék át a gyakorlatba – a már meglévő joganyag értelmezésével, nem pedig új jogszabályok formájában. A kormányzat feladata, hogy támogató, koordináló és edukációs tevékenységekkel járuljon hozzá a kitűzött célok eléréséhez.
Az Egyesült Királyság AI-val kapcsolatos szabályozási kezdeményezéseinek következő lépéseként a választott képviselőkből álló parlamenti Alsóház Tudományos, Innovációs és Technológiai Bizottsága (House of Commons Science, Innovation and Technology Committee) 2023. augusztus 31-én tette közzé időközi jelentését (The governance of artificial intelligence: interim report – „Jelentés”). A Jelentés elkészítését megelőzően a Tudományos, Innovációs és Technológiai Bizottság vizsgálta az AI társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatását, az AI és annak különböző felhasználási módjainak hatékony szabályozását, valamint az Egyesült Királyság kormányának az AI szabályozására irányuló javaslatait. A Jelentés elkészítéséhez AI kutatóktól, vállalkozásoktól, a civil társadalom képviselőitől és a technológia által érintett személyektől származó több mint 100 írásos beadványt, valamint 24 szóbeli meghallgatás eredményeit használták fel. A Jelentés annyiban bír kötelező erővel, hogy a kormánynak két hónapon belül mindenképp válaszolnia kell a benne megfogalmazott ajánlásokra.
A Jelentés központi gondolatai
A Jelentés először is ismerteti az AI-nak a gazdaság és a társadalom számára jelentett előnyeit és kockázatait, valamint kitér az Egyesült Királyság, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok AI-szabályozással kapcsolatos megközelítéseire is. A Jelentés egyik fő üzenete, hogy sürgeti a jogalkotást, mert az EU az AI Act tervezetének kialakításával már előrébb tart, mint az Egyesült Királyság a saját AI jogalkotási folyamatában. Ha az AI Act elfogadásra kerül, egy ilyen átfogó jogszabály alapjaiban határozhatja meg a többi állam AI szabályozási lehetőségeit, valamint a globális vállalkozások gyakorlatát. A Jelentés kitér az Amerikai Egyesült Államok által 2022 októberében az AI szabályozás tárgyában közzétett Fehér Könyvre is, amely az AI-rendszerek tervezése, használata és üzemeltetése során elsősorban az amerikai lakosság jogainak védelmét helyezi előtérbe. A konkrét elvek közti különbségeken túl eltér a két fehér könyv fókusza is eltér. Az Egyesült Királyságban a hangsúly az innováción van, míg az USA-ban az egyének jogainak védelmén. Összességében a Jelentés szerint jogalkotási téren nem csak az Európai Unió, hanem az Amerikai Egyesült Államok is lehagyta az Egyesült Királyságot.
Ezen túlmenően, a Jelentés nem ért egyet az Egyesült Királyság kormányzatának a fent említett Fehér Könyvben felvázolt következtetéseivel az AI szabályozása kapcsán, és egy, az EU AI Act-hez hasonló, átfogó AI jogszabály megalkotását ajánlja. Az AI használatával kapcsolatos szabályozás kialakítása során a Jelentés szerint nem elég a meglévő szabályozási keretekre és korlátozott központi támogató funkciókra támaszkodni, valamint fontos az illetékes hatóságok erőforrásainak és kapacitásainak bővítése, illetve új hatáskörök kialakítása.
A Jelentésben azonosított 12 jogalkotási kihívás
A Jelentés 12 kihívást emel ki, melyekre a jogalkotónak választ kell adnia az AI szabályozás megalkotása során.
- Torzítás (The Bias challenge). Az AI használata során a társadalom nagy része által elfogadhatatlannak tartott előítéletek merülhetnek fel. Ilyen például a bűnüldözési célú arcfelismerő rendszerek használatával összefüggő faji vagy etnikai származással kapcsolatos egyenlőtlenségek, a politikailag motivált dezinformáció terjesztése, valamint a faji vagy etnikai származással kapcsolatos diszkriminatív biztosítási árképzés.
- Adatvédelem (The Privacy challenge). Az AI lehetővé teheti a természetes személyek akaratukon kívüli azonosítását, és a rájuk vonatkozó személyes adatok előre nem látható módon történő felhasználását.
- Megtévesztés (The Misrepresentation challenge). Az AI lehetővé teheti olyan anyagok létrehozását, amelyek szándékosan hamisan mutatják be valakinek a viselkedését, véleményét vagy jellemét.
- Adatokhoz való hozzáférés (The Access to Data challenge). A nagy teljesítményű AI rendszerek kifejlesztéséhez nagyobb adathalmazokra van szükség, amelyekkel a Jelentés szerint csak kevés szervezet rendelkezik.
- Erőforrásokhoz való hozzáférés. (The Access to Compute challenge) A nagy teljesítményű AI rendszerek kifejlesztéséhez jelentős számítási teljesítményre is szükség van, amelyhez a Jelentés szerint szintén csak néhány szervezet férhet hozzá.
- Fekete doboz (The Black Box challenge). Egyes AI modellek és eszközök esetén nem lehetséges megmagyarázni, hogy miért hoznak létre egy adott eredményt, ami kihívást jelent a megfelelő átláthatóság alapelve szempontjából.
- Nyílt forráskód (The Open-Source challenge). Az AI modellek és eszközök forráskódjának nyílt hozzáférhetősége elősegítheti az átláthatóságot és az innovációt; a kód védetté tételének engedélyezése ugyanakkor lehetővé teheti az okozott károkért való felelősség megbízhatóbb szabályozását.
- Szellemi tulajdon és szerzői jog (The Intellectual Property and Copyright Challenge). Egyes AI modellek és eszközök szerzői jogilag védett tartalmat használnak fel, így az esetleges szabályozásnak meg kell határoznia a védett tartalmak szerzőinek jogait, és a jogérvényesítés módjait.
- Felelősség (The Liability challenge). Ha az AI modelleket és eszközöket harmadik felek károkozásra használják, az esetleges szabályozásnak meg kell határoznia, hogy a technológia fejlesztői vagy szolgáltatói viselnek-e felelősséget az okozott károkért. (Érdekesség, hogy az EU AI Act jelenlegi tervezete ettől eltérően a fejlesztőket is a szolgáltató kategóriája alá sorolja.)
- Munkaerőpiac (The Employment challenge). Az AI megoldások elterjedése át fogja alakítani az emberek által végzett munkákat. Azonosítani kell az AI elterjedése által leginkább érintett szakmákat és ágazatokat. Az AI által is elvégezhető munkakörökben dolgozók részére pedig célzott képzéseket kell tartani, hogy olyan szakmákban helyezkedhessenek el, melyeket csak emberek tudnak elvégezni.
- Nemzetközi koordináció (The International Coordination challenge). Az AI határokon átnyúló jellege miatt nem elegendő, ha egy ország elszigetelten szabályozza a felmerülő kérdéseket – a felhasználását szabályozó jogi keretek kialakításának nemzetközi kezdeményezésnek kell lennie.
- Egzisztenciális kihívás (The Existential challenge). Az AI használatával kapcsolatban a jogalkotónak biztosítania kell a nemzetbiztonsági érdekek védelmét.
