Nem tekinthető helyi közügynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősített ügy – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1115/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Győri Törvényszék támadott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 2/2023. (III. 17.) számú határozatával megtagadta a kérelmező által benyújtott, azon helyi népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?” A határozat ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
A Győri Törvényszék végzésével a helyi választási bizottság határozatát megváltoztatta, és a helyi népszavazásra javasolt kérdést hitelesítette.
Az indítványozó szerint a Győri Ipari Park bővítését a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette, ennélfogva az ügy nem lehet helyi közügynek tekinthető. Álláspontja szerint a bíróság döntése alaptörvény-ellenes, sérti a népszavazáshoz való jogot és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mert országos közügyben hitelesített népszavazási kérdést, vagyis nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a támadott bírói döntés által hitelesített kérdés csak látszólagosan irányul helyi közügyre, az eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta a kiemelt beruházássá nyilvánítására vonatkozó jogszabályok célját.
Ezáltal az Alaptörvény szabályait megkerülő kérdést hitelesített, a contra constitutionem jogértelmezés valóban megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott végzést megsemmisítette.
