Aki szeretné még kihasználni a bizalmi vagyonkezelési konstrukció egyik legnagyobb előnyét, az adómentes felértékelés lehetőségét, szeptember közepéig még élhet a kedvező szabályokkal. Ezután ugyan szigorodni fognak a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések, de a konstrukció egyéb előnyei miatt a jövőben is érdemes lesz mérlegelni a struktúra kialakítását a vagyon egységének megőrzése, vagy az örökösödés rugalmasabbá tétele érdekében.
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogrendszerben bevett trusthoz hasonlóan egy szerződés megkötésével jön létre, mellyel a vagyonrendelő vagyonelemeit (ingók, ingatlanok, üzletrészek, követelések) egy vagyonkezelőre ruházza át, és megjelöli, hogy kinek a javára kell kezelni és kiadni azokat, vagyis ki lesz a kedvezményezettje a konstrukciónak. Fontos tudni, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe kerülő vagyon teljesen elkülönül a vagyonrendelő, a kedvezményezett és a vagyonkezelő saját vagyonától is. Ugyanakkor maga a vagyonrendelő is lehet a bizalmi vagyonkezelő és/vagy kedvezményezett is.
Eddig a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyon felértékelése adómentes volt,
szeptember közepétől azonban a vagyonrendelést értékesítésnek kell tekinteni.
Ha tehát a vagyonrendelő felértékeli részesedését a piaci értékre, és az magasabb, mint a könyvszerinti érték, a különbözet után 15%-os személyi jövedelemadót és bizonyos esetekben szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Ez alól ugyan vannak kivételek, de azért nem árt sietni, ha a jelenlegi, kedvező szabályok mellett szeretné valaki kialakítani a konstrukciót, mert ehhez a bizalmi vagyonkezelés létrehozását és a vonatkozó kérelmet szeptember közepéig be kell jelenteni.
Ugyanakkor nem kötelező a vagyon piaci értékre történő felértékelése a bizalmi vagyonkezelésbe adáskor, így
csak akkor kell majd megfizetni az adót, amikor a vagyontárgyakat kiadják a kedvezményezett részére.
A felértékeléshez kapcsolódó adófizetés tehát halasztható lesz, bár nem kerülhető el.
Ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelési konstrukció a jövőben is jó lehetőséget kínál a vagyon védelmére. Ugyanis például nem végrehajtható a tulajdonos adóssága miatt vagy egy válási vitában. (Kivéve, ha a vagyonrendelő már tudta, hogy vagyonával szemben van egy jogos követelés a bizalmi vagyonkezelésbe adáskor.) Ahogy a konstrukció létrehozásának célja lehet a vagyon egységesítése is: akár több családtag is átadhatja vagyonát egy bizalmi vagyonkezelőnek, így ezek együttes működtetése nagyobb előnyökkel járhat. Szerepet kaphat a generációváltás megkönnyítésében, az örökösödési viták megelőzésében is, ugyanis a bizalmi vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyak akár a hagyatéki eljáráson is kívül eshetnek.
A szerződésben a vagyonrendelő kijelölheti, hogy ki mikor milyen mértékben juthat hozzá a vagyonhoz.
„Mivel az új szabályok miatt több lehetőség közül kell viszonylag gyorsan választani, a családi következmények mérlegelésén túl érdemes a folyamatba jogászokon kívül adótanácsadókat is bevonni” – figyelmeztetett Menczel-Kiss Gellért, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Aki tehát gondolkodik a konstrukció létrehozásán, jól teszi, ha szakértő segítségével méri fel a szabályok adta lehetőségeket, a vagyonrendelői szándékot és családi viszonyokat, tervezi meg a generációváltást, külső menedzsment bevonásának lehetőségét, alakítja ki a cégstruktúrát, becsülteti fel a cégértéket.
