Az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapján közzétett statisztikai adatokból kiolvashatóan 2022. január 1. és 2022. december 31. napja között – országosan- mindösszesen 14.646 személysérüléses közúti közlekedési baleset következett be, melyből 429 halálos kimenetelű, míg 3877 súlyos sérüléses közlekedési baleset volt. Az idei évben (2023. január 01. és február 28. napja között) ez idáig 1773 személysérüléses baleset következett be, amelyből 62 halálos kimenetelű, míg 468 súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset volt. Ezen időszakot összevetve a tavalyi év azonos időszakával összességében elmondható, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma idén csekély, mindössze 0,12%-os mértékben csökkent. Aggasztó képet mutat ugyanakkor az, hogy a tavaly év azonos időszakához képest a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma 24,2%-al, míg a súlyos sérüléses közlekedési balesetek száma 4,71%-al nőtt.
A tanulmány témája szempontjából mindennek azért van kiemelt jelentősége, mert a megnövekedett számú közúti közlekedési balesetek eredményeként, azokkal egyenes arányban nő a közúti közlekedési balesetekből eredő károk, valamint a személyiségi jogsértésekből eredő sérelemdíj megtérítése iránti perek száma. Ennek oka, hogy a közúti közlekedési balesetek a károsultak életében gyakran jelentős változásokat eredményeznek: a károsultak azon túl, hogy maradandó testi és lelki sérüléseket szenvednek el, megváltozott egészségi állapotuk miatt munkájukat elveszítik. Énképük, és családi kapcsolatuk – miután egészségi állapotuk folytán mások segítségére szorulnak – megváltozik, társadalmi életük beszűkül.
A tanulmány bemutatja a közúti közlekedési balesetek folytán a károsultak életében beállott változások reparálása érdekében megítélt kártérítések bírói gyakorlatát. Ennek során röviden ismerteti a kártérítési felelősség általános szabályait, valamint hatályos magyar kárfelelősségi rendszert, kitér kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános és speciális kárfelelősségi szabályaira, általánosságban ismerteti a kártérítés elveit, valamint a kártérítés módjára, mértékére és a kárfajtákra vonatkozó rendelkezéseket is, betekintést nyújtva a személyiségi jogi jogsértések szankciói között szabályozott, és a nem vagyoni kártérítés „továbbéléseként” emlegetett sérelemdíj jogintézményébe is.
A tanulmány gerincét adó VII. fejezet részletesen leírja a közúti közlekedési balesetekkel összefüggésben leggyakrabban felhívott személyiségi jogsértéseket, az azok szankciójaként megállapított sérelemdíjak gyakorlati alakulását, valamint azt, hogy a gyakorlatban milyen kártérítési jogcímeken, milyen összegű károk megítélése jellemző – utóbbi vonatkozásában kitérve a kármegosztást eredményező károsulti közrehatásra is.
A Szerző bírósági titkár. A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézete közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász képzése keretében készült (2022/2023. tanév II. félév, szakdolgozat).
