A Fővárosi Főügyészség vádat emelt annak a budapesti bűnszervezetnek a tagjaival és a hozzájuk kapcsolódó további elkövetőkkel szemben, amely 2017. és 2020. között fiktív számlázási lánc keretében összesen 5,7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
A vádirat lényege szerint egy 49 éves férfi ügyvezetője volt egy cégnek, amelyen keresztül aranyárut – tört aranyat, aranytömböt, illetve arany ékszereket – szerzett be, amelyet beolvasztást, vegyi tisztítást és tömbösítést követően belföldön értékesített. A cég vezetője később a férfi testvére lett, azonban továbbra is a férfi irányította ténylegesen a társaságot.
A férfi a cége alá egy többszintű számlázási láncolatot szervezett, amelynek kizárólagos célja az volt, hogy azt a látszatot keltse, hogy az aranyárut a cég belföldön szerezte be, így erre hivatkozva az áfafizetési kötelezettséget – valójában jogosulatlanul – csökkentse.
A férfi egyrészt közvetlenül irányította a számlázási láncolatot, az abban részt vevő személyek tevékenységét és a valós gazdasági események színlelése céljából végrehajtott pénzügyi tranzakciókat, másrészt arra az elkövetésbe beszervezett fián és további bűntársain keresztül is ráhatása volt. A számlázási láncolatba bevont – időszakosan párhuzamosan is működő, illetve néhány havonta változtatott – gazdasági társaságok valójában nem kereskedtek arannyal, szerepük csak a számlakiállításra korlátozódott. Ezek a cégek áfa bevallásokat egyáltalán nem vagy csak adóminimalizáló tartalommal nyújtottak be, így
végső soron a felmerülő adóterhet senki nem fizette meg, a magyar állami költségvetés ettől a bevételtől elesett.
A valós kereskedés látszatának fenntartása érdekében a számlák ellenértékeit egyes cégek között az elkövetők átutalták, azokat azonban az ezzel a feladattal megbízott személyek készpénzben felvették, és az összegeket visszajuttatták a bűnszervezet vezetőjéhez.
A vezető a bűnszervezet működését több módon igyekezett rejteni, társaival leginkább személyesen, illetve biztonságos kapcsolatot biztosító titkosított chatalkalmazások útján kommunikált, illetve a tagok fedő- és kódszavakat használtak. Például a „munka”, „pingálni”, „dolgozni” kifejezések a valótlan számlák kiállítását takarták; a „kávé”, „kávézás” kifejezések a készpénzt, illetve készpénz felvételt és -átadást jelentették; míg az „ember” és „krumpli” szavakkal az átutalt, illetve készpénzben felvett összegek mennyiségét jelölték meg. Az elkövetői kör a cégekhez papíron nem köthető „titkos” irodát is fenntartott. A bűnszervezeti vezető elvárta, hogy a közvetlenül alá tartozó bűnszervezeti tagok az általuk irányított cégekért és személyek tevékenységéért anyagi felelősséggel is tartozzanak.
A bűnszervezet 2017-2020. között összesen több mint 5,7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 22 személlyel szemben – köztük 6 stróman ellen közokirat-hamisítás bűntette miatt – emelt vádat, és 16 vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, több vádlottal szemben pedig vagyonelkobzást is indítványoz a vádiratban.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eljárás kezdeti szakaszában készített videója:
