A mesterséges intelligencia (MI) szabályozásának kérdése nem újkeletű téma. Tudjuk, hogy az ilyen technológiák alkalmazása számos előnnyel járhat – mint például a jobb egészségügyi ellátás, biztonságosabb és tisztább közlekedés, hatékonyabb termelés, vagy az olcsóbb és fenntarthatóbb energia – azonban az is ismert, hogy megfelelő szabályozás hiányában jelentős veszélyt hordozhat magában.

Az Európai Unió konkrét célmeghatározásai

Az Európai Unió (EU) digitális stratégiájának részeként az Európai Bizottság 2021 áprilisában javaslatot tett a mesterséges intelligencia első uniós szabályozási keretrendszerére. Az Európai Parlament megvizsgálta a Bizottság által előterjesztett javaslatot és megfogalmazta célkitűzéseit.

Általános célként az egységes piac megfelelő működésének biztosítását tűzte ki azáltal, hogy megteremti a megbízható mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésének és használatának feltételeit az EU-ban. A keretrendszer harmonizált jogi keretet határoz meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos termékek és szolgáltatások fejlesztésére, az uniós piacon való forgalomba hozatalára és használatára.

Ezen túlmenően a Parlament további, konkrét célokat is meghatároz. E körben célként tűzi ki:

  • annak biztosítását, hogy az uniós piacon forgalomba hozott mesterséges intelligencia rendszerek biztonságosak legyenek és tiszteletben tartsák a hatályos uniós jogot,
  • a jogbiztonság biztosítását a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások és innováció elősegítése érdekében,
  • a mesterséges intelligencia rendszerekre alkalmazandó alapvető jogokra és biztonsági követelményekre vonatkozó uniós jog irányításának és hatékony végrehajtásának javítását, valamint
  • a jogszerű, biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia alkalmazások egységes piaca kialakításának elősegítését és a piac széttöredezettségének megelőzését.

“A Parlament álláspontja szerint

elengedhetetlen továbbá, hogy az MI-rendszerek automatizálás helyett csak emberi felügyelet mellett működhessenek a káros következmények megelőzése érdekében”

– emeli ki Bodori Kamilla és Solt István, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői.

Mesterséges intelligencia meghatározása

Jelenleg a tudományos körökben nem létezik egy mindenki által elfogadott „mesterséges intelligencia” definíció, és gyakran előfordul, hogy a kifejezést gyűjtőfogalomként használják a különböző technikákon alapuló számítógépes alkalmazásokra, amelyek olyan képességeket mutatnak, amelyeket általában és jelenleg az emberi intelligenciához társítanak.

A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a mesterséges intelligencia fogalmának egyértelmű meghatározása döntő fontosságú a jogi felelősség osztályozása szempontjából. Fontos továbbá a Bizottság javaslata szerint az is, hogy az „MI”, illetve az „MI-rendszer” fogalma uniós szinten kerüljön megállapításra, ezáltal biztosítva a jogharmonizációt és jogbiztonságot. A keretrendszer a „mesterséges intelligencia rendszer” fogalmát – nagyrészt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által már jelenleg is ismert és használt meghatározás alapulvételével – az alábbiak szerint határozza meg:

…olyan szoftver, amelyet [meghatározott] [az 1. számú mellékletben felsorolt] technikákkal és megközelítésekkel fejlesztettek ki, és amely képes az ember által meghatározott célok adott halmaza tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket létrehozni, amelyek befolyásolják a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek.

Kockázat-alapú osztályozás

Az MI alkalmazása negatív befolyást gyakorolhat az ember alapvető jogaira, illetve a felhasználók biztonságára, tekintettel annak sajátos jellemzőire (pl.: átláthatatlanság, összetettség, adatfüggőség, autonóm viselkedés). Ezen aggályok kezelése érdekében a keretrendszer kockázatalapú megközelítést vezet be, amelynek értelmében a jogi beavatkozás mértéke minden esetben a tényleges kockázati szinthez igazodik. A keretrendszer ennek megfelelően a következő szinteket különbözteti meg.

 

Hol tartunk most?

A képviselők 2023. június 14-én 499 szavazattal, 28 ellenében és 93 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat Európai Tanácsban sorra kerülő vitáján. A képviselt álláspont szerint elsősorban teljes tilalom alá kell, hogy kerüljön a biometrikus megfigyelés, a prediktív rendészet és a gépi érzelemfelismerés alkalmazása a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyen és az oktatási intézményekben. Továbbá a generatív MI-rendszerek (pl.: ChatGPT) használatakor egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott tartalmat mesterséges intelligencia állította elő. Végül, nagy kockázatnak kell tekinteni a választópolgárok szavazatát befolyásoló MI-rendszerek használatát.

A tárgyalások a Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről már megkezdődtek. A jelenlegi álláspont szerint a jogalkotásra rendeleti szinten kerül majd sor. Ennek következtében közvetlenül, a hazai jogba történő átültetés nélkül, az EU egész területén kötelezően alkalmazandó lesz az új jogszabály. A rendeleti szintű szabályozás oka, hogy a szabályozás egységes, a fejlesztés, használat, terjesztés feltételei azonosak, kiszámíthatók legyenek és ezek által a jogszabály megfelelően szabályozott keretet adjon a fejlődésnek. “Cél, hogy a jogszabály végleges szövege tekintetében év végéig megállapodás szülessen” – zárja gondolatait Bodori Kamilla és Solt István, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.